Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Fogarasi Klára: Fényképgyűjtemény
FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY FOGARASI KLÁRA A fényképezés nyújtotta dokumentálási leheGyűjteménytörténet tőségre korán felfigyelt a magyar néprajztudomány. A fotózás iránti érdeklődés és a fényképezés tudományos felhasználásának változó megítélése jól nyomon követhető a Néprajzi Múzeum fényképgyűjteményének történetében. A tárgyak között már a múzeum működésének legkorábbi időszakában találunk fényképeket. Xántus János például 1869-1870-ben Kelet-Ázsiában tett útja során a tárgyak mellett fényképeket is vásárolt. Az ott gyűjtött anyag leírásában a 176., 177. és a 185. sorszámok alatt a Színezett képek a japáni népéletből és a Jellemrajzok színezve tételeket találjuk (XÁNTUS 1871. 4-5). Pontosan nem nevezi meg ugyan, hogy itt fotográfiákról van szó, azonban a Néprajzi Értesítő gyarapodási jegyzékeiből kiderül, hogy Xántus özvegyétől a múzeum fotóalbumot kapott, a leltárkönyvi meghatározások pedig megegyeznek az említett felvételekkel. Az album eredeti darabszámát illetően korabeli adatunk nincs, mivel magának az albumnak sem a régi törzskönyvben, sem a fotótár leltárkönyvében nincs nyoma, a képeket valószínűleg kiszedték belőle. Ma 82 japán felvétel található a gyűjteményben,1 az összes Xántus által gyűjtött ázsiai felvétel száma 172.2 Ezek egy része fekete-fehér tárgyfotó, a többi vizitkártya, néhány közülük színezett. Ez utóbbiak Egyiptom, az arábiai kikötők, Ceylon, India, Sziám, Kína, Japán, Jáva, Borneó, Szumátra, Szingapúr fényírdáiban készültek. Kivételt képez néhány felvétel, amelyeket egy Dietrich nevű fényképész készített, akivel Xántus Buitenzorg- ban ismerkedett meg, s aki elkísérte őt Jávára is (Xántus 1870. 1). Ennek az alkalmi társulásnak az eredménye két fekete-fehér, szabadban készült riportkép, amelyek sem tartalmi, sem formai jegyeik alapján nem sorolhatók az Ázsiából hozott többi felvétel közé. Az egyik keresztre feszített férfit (ltsz.: 733), a másik szövőszéken dolgozó fiatal nőt (ltsz.: 930) ábrázol. Ez utóbbi felvétel annál inkább figyelmet érdemel, mert a Jáváról hozott tárgyak között szövőszék is szerepel. Xántus János az 1873-as bécsi világkiállítás magyar anyagának összeállításakor ugyanolyan fontosnak tartotta a fényképek, mint a „cserépneműek, [...] népies hímzések, [...] 1 Ltsz.: 568-590, 592-634, 711-712, 718-729. 2 Ltsz.: 635-710, 713-715, 730-734, 3885-3887, 6929-6930.
