Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Szemkeő Endre: Térképgyűjtemény
Térképgyűjtemény 719 könyvek beleltározásra és rendezésre való előkészítését, egységes tárolásához megfelelő szekrények beszerzését.22 Barabás meg is kezdi a „különböző helyeken” kallódó térképek össze- szedését; így a Magyar Osztálytól 3 darab térképet átvesz,23 s megkezdi a könyvtár térképeinek felmérését is. 1949 júliusában azonban Barabás Jenőt áthelyezik a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjába, és szeptemberben a tervszerűen megkezdett munka egy központi intézkedéssel érdektelenné is vált. Történt, hogy az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Varjas Béla a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának jóváhagyásával felkérte a Néprajzi Múzeum vezetőjét, hogy az Országos Széchényi Könyvtár „újból felállított” térképtárának adja át a birtokukban lévő térképanyagot. Hiszen - mint írja - „közös érdeke a Múzeumnak, hogy az egyes osztályokon őrzött anyag a legmegfelelőbb helyre kerüljön használat, megőrzés és kutatás szempontjából”. Még az is indokolja a gyűjtemény átadását, hogy „a Néprajzi Múzeumban levő kataszteri térképanyag a földkönyvekkel együtt az Országos Széchényi Könyvtárban lévő kataszteri térképek kiegészitő részét alkotják, s a térképekhez tartozó kataszteri felmérési iratok is az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában őriztetnek”. Szendrey Ákos, a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese, az Etimológiai Adattár vezetője igent mondott, és október-november folyamán az átadás megtörtént. Az átadás szerint 735 kéziratos térképet, 570 földkönyvet, 75 úrbéri periratot és 23 nyomtatott térképet vett át az Országos Széchényi Könyvtár. Részletes átadás-átvételi jegyzék nem készült24 A földkönyvek és a periratok nem egy, hanem több térképet tartalmaztak. így az átadott térképek száma összesen 2285 volt. Ez a mennyiség mintegy harmada lehet annak a térképanyagnak, amely a Néprajzi Múzeum térképgyűjteményében, illetve könyvtárában volt, hiszen csupán 1930-ban már 7000 darabos volt a gyarapodás, s akkor még a különböző katonai s egyéb térképekről nem is esett szó. Választ arra sem kapunk már, hogy miképp maradtak a Néprajzi Múzeum birtokában azok az összevont kataszteri térképszelvények, amelyek 1856-1913 között készültek az 1850-es úrbéres megváltási rendeletre, s köznyelven csak mérföldlapoknak nevezzük őket. Mint ahogy arra sincs már válasz, hogy miért került át az Országos Széchényi Könyvtár térképtárába a Györffy István által készített A moldvai csángók néprajzi térképe 1910, amely az 1899. évi romániai hivatalos adatokra támaszkodott, s valószínűleg a Néprajzi Múzeum tulajdona volt (Patay-Plihál 1984. 500. szám). Az 1949. évi átadási okmány emlegeti az Országos Széchényi Könyvtár egy térképtári naplóját, amelybe 20 001/1949-től 21 102/1949 számig bevezették az átadott műveket, de ez a napló már nincs meg.25 Az Országos Széchényi Könyvtár térképkatalógusában 382 olyan kataszteri térkép szerepel, amelyről a hátán lévő pecsét alapján meg tudták állapítani a Néprajzi Múzeum provenienciáját. A pecsét felirata a következő: „Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Könyvtára” (Patay-Plihál 1984). A könyvtár leltárkönyvében ezek a térképek azonban sosem szerepeltek. Hogy ennél jóval több térkép volt a Néprajzi Múzeum tulajdona, bizonyítja az a tény, hogy az irattári levelezésben pontos adatokkal megjelölt Zala megyei Belicza község térképei az Országos Széchényi Könyvtár katalógusában úgy szerepelnek, mintha ismeretlen helyről kerültek volna a könyvtárba.26 (PATAY-PLIHÁL 1984. 1584 szám). Ugyanígy 22 NMI 1/1949. Vargha László - Barabás Jenő jelentése a múzeum 1948. évi működéséről, 1949. évi tervek. 23 NMI 19/1949. Barabás Jenő levele 3 térkép visszahelyezése ügyében a Magyar Osztályról. 24 Lásd a 15. számú lábjegyzetet. 25 Plihál Katalin, az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára vezetőjének közlése. 26 Lásd a 17. számú lábjegyzetet.
