Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Szemkeő Endre: Térképgyűjtemény
720 Szemkeő Endre a már említett Sopron, illetve Vas megyei kataszteri térképjegyzéknek mind a 167 darab térképét is tartalmazza az Országos Széchényi Könyvtár katalógusa, adataik is megegyeznek, ám ezek legtöbbjénél is ismeretlen eredet van feltüntetve. A későbbi munkajelentésekben ez az 1949. évi átadás gyakran úgy szerepel, mintha teljesen megszűnt volna a térképgyűjtemény, s újra kellett alapítani. Azonban ez nem így volt. Olyan példányok vannak a gyűjteményben, amelyek nyilvánvalóan a legkorábbi időkben kerültek a múzeumba, s itt is maradtak, mint például a Jankó János kézírásával jegyzett térképek. Hogy az átadással nem szűnt meg a térképgyűjtemény, az is bizonyítja, hogy még 1949-ben Barabás Jenő utódjaként az újra visszatérő Molnár Balázst bízták meg a térképgyűjtemény kezelésével. Ettől kezdve volt a térképgyűjteménynek önálló kezelője. Sőt még segítője is volt Albán Ilona személyében, aki bölcsészdoktor és térképész lévén térképeket és rajzokat készített tanulmányokhoz és kiállításokhoz.27 Az Ethnológiai Adattár gyűjteményei a háború utáni években fokozatosan szerzik meg presztízsüket, a múzeum vezetése szakmuzeológusokkal tölti be a hiányzó gyűjteményvezetői helyeket. 1949-1950-ben alakul ki végleg a kézirat-, dokumentum-, rajz-, klisé- és térképgyűjtemény, valamint az önkéntes gyűjtőmozgalom szervezőcsoportja, amelyeknek muzeológus vezetői folytatták vagy éppen megkezdték a gyűjtemények tudományos feldolgozását. A megcsonkított térképgyűjtemény felelős muzeológusa, Molnár Balázs ekkortól veszi számba a megmaradt térképeket. Korábbi könyvtári szolgálata és a Magyarságtudományi Intézetben szerzett ismeretei alapján törekszik az egységes gyűjtemény kialakítására. Kovács Péterrel közösen az ez idő tájt megszüntetett intézetek hagyatékát, köztük térképeket, igyekszik megmenteni és megszerezni. így 1949-ben a megszüntetett Magyarságtudományi Intézet anyagát (táj- és népkutató gyűjtések, fotók, térképek stb.) szerzi meg az Ethnológiai Adattár a Keleteurópai Tudományos Intézet Nyelvtudományi Intézetétől.28 A következő években az Államtudományi Intézet - benne a korábban megszűnt Magyar Szociográfiai Intézet anyagával - hatalmas archívumát menekítették át. Ebben már szép számmal voltak különböző léptékű és méretű kéziratos és nyomtatott térképek, valamint több ezer térkép- szelvény, melyeket a Magyar Szociográfiái Intézet készitett a megyei és községi adattárakhoz. Az átvételről készült jegyzék elég vázlatos, egyes tételeknél nem darabszámot, hanem csomagokat jelöl.29 Az Államtudományi Intézet Táj- és Népkutató Osztályában még Teleki Pál gróf utasítására az 1930-as években kezdődött egy kutatási program a közép-európai nemzetiségi viszonyok bemutatására. Ennek keretében készültek Jakabbfy Imre és Rónai András néprajzi térképei, amelyekhez még az 1910-es és 1919-es Bátky-Kogutowitz-Teleki-féle térkép adatait használták fel. 1943-ban készült el az 1930-1939-es népszámlálási adatok alapján, több települési, katonai térkép adatára támaszkodva Közép-Európa nemzetiségi térképe, majd ennek folytatásaként 1946-ban a Duna-völgy térképe, amelyet azonban az intézet megszüntetése (1948) után bezúztak.30 Az atlaszok és egyéb térképkészítési munkákhoz szüksé27 NMI 126/1950. Szendrey Ákos jelentése a Múzeumok Országos Központjának a múzeum tudományos tisztviselőiről. 28 NMI 206/1949. Vargha László és Kardos László levelezése a Magyarságtudományi Intézet felszerelési anyagának átvételéről. 29 NMI 59/1951. Szendrey Ákos levele az Államtudományi Intézet anyagának átvételéről. EAD EA 5103/91-12. Rónai András és Filep Antal levélváltása.
