Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Szemkeő Endre: Térképgyűjtemény
718 Szemkeő Endre ményből a Külügyminisztériumba, illetve Jugoszláviába.17 Ma ezek a térképek az Országos Széchényi Könyvtár térképtárában találhatók (Patay-Plihál 1984. 1584. szám). Ebben az időszakban Bátky Zsigmond komolyan gondolta az önálló térképgyűjtemény létrehozását a Néprajzi Tár kebelében. Egy 1927. évi összefoglaló jelentésében így ír a Nemzeti Múzeum főigazgatójának: „Ez években keletkezett új alosztályunk, a kir. törvényszékek és pénzügyigazgatóságok kataszteri és egyéb térképanyagának főleg ama régi csoportjából, amelyeknek ma már inkább csak történeti érdeke [sic!] van s viszont éppen azért első sorban település- történeti, gazdálkodástörténeti stb. szempontból tudományos értékű. Enemű gyűjteményünk kb. 50 000 darab melynek nagy része külömböző letéthelyeken van összegyűjtve s egészében átvéve még nincs.”18 A múzeumban 1938-1939-ben hozták létre az Etimológiai Adattárat, de a térkép- gyűjteményről először 1947-ben történik említés. Az év végi munkajelentés szerint a rajz- és térképgyűjtemény kezelője Csikós Tóth András rajztanár. Ebben a jelentésben sem a térképek számáról, sem a nyilvántartásáról nem esik szó. Pedig a korábbi iratok tanúsága szerint több ezer térkép van a múzeum birtokában.19 Nyilvánvaló, hogy korábban a könyvtár feladata volt, illetve lett volna a térképek nyilvántartása, mint ahogy néhány térkép leltározása meg is történt, de érdekes módon azokról a térképekről, amelyekről az irattárban szó esik (az 1920-1930-as évek kataszteri térképei, katonai térképek, szerkesztőségek térképei stb.), a könyvtár leltárkönyveiben nincs bejegyzés. Pedig Bátky 1928-ban egy köszönőlevélben írja, hogy a megkapott térképeket „hasonló gyűjteménye” közé beiktatja.20 Valószínűleg nagy volt a könyvtár elmaradása a térképleltározás körül, ezért is alkalmaztak a legnagyobb létszámstop idején, 1942-ben próbaszolgálatos gyakornokot a még egyetemi hallgató Molnár Balázs személyében, akinek feladata a könyvtárban a térképanyag katalogizálása és rendezése volt.21 A leltárkönyv alapján inkább rendezés lehetett, mint leltározás. Ma a könyvtárnak mintegy 400 beleltározott térképe, illetve atlasza és albuma van. A háború utáni visszaköltözés és kicsomagolás 1948-1949-ben tette lehetővé, hogy az egyes gyűjtemények feldolgozását szisztematikussá tegye az intézmény. A térképgyűjtemény olyan felelős muzeológust kapott Barabás Jenő személyében, aki maga is a néprajzi kartográfiával foglalkozott. Az 1950-es évektől kezdve a Magyar néprajzi atlasz szerkesztésének fő irányítója volt. Alapvető munkája a kartográfiai szemlélet jelentőségéről 1963-ban jelent meg (Barabás 1963). Múzeumi gyűjteménykezelői tevékenységét is összekapcsolta a kartográfiai módszerekkel. A Magyar Osztály földrajzi katalógusának elkészítése is tulajdonképpen a tárgyak származási helyének térképészeti bemutatása, amelyről az Ethnographiában is beszámolt (Barabás 1949. 353). 1948 őszén-telén Barabás felmérte a gyűjteményt, s év végi jelentésében már megfogalmazta a szükséges feladatokat. így írt: „A Néprajzi Múzeum több ezer kéziratos és nyomtatott térképpel rendelkezik, melyek jelentős értéket képviselnek. Ez az értékes anyag különböző helyeken rendezedenül, mindenféle rongálódásnak kitéve kallódik. Ezért az anyag teljesen áttekinthetetlen.” Javasolja a térképek és hozzájuk tartozó telek17 NMI 131/1937. Bartucz Lajos válasza az igazságügyminiszternek Belicza község úrbéri térképének ügyében. 18 NMI 77/1927. Bátky Zsigmond munkajelentése az 1924-1927 évekről. 19 NMI 46/1947. Vargha László körlevele a gyűjtemények beosztásáról. 20 Lásd a 16. számú lábjegyzetet. 21 NMI 9/1949. Domanovszky György jelentése a múzeum 1941. évi működéséről.
