Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Tasnádi Zsuzsanna: Rajz- és festménygyűjtemény, nyomatgyűjtemény
Rajz- ésfestmémgyűjteménv, nwmatgvüitemény 679 Ezek után került sor egy nagy gyűjteményi revízióra, 1962-1963-ban. A leltárrevízió után 355 tételes hiányjegyzéket állapítanak meg, alighanem azért ilyen sokat, mert a háború, valamint a sok költözés is oka lehetett a rajzok elkallódásának. A szakszerű felújítási, restaurálási munkát 1965-ben kezdték el, amikor a Művelődési Minisztérium e célra célhitelt kezdett folyósítani. A munkára Grynaeusné Papp Emília kapott megbízást. Amikor eljutott a 4200. tételig, kiderült, hogy az addigi gyakorlaton változtatni kell. 1966-ban a munkát Simon Imola szakképzett papír- és könyvrestaurátor vette át, aki az akkori technológiai-restaurálási elvek figyelembevételével folytatta a munkát és a paszpartuzást. A felújítási munka a 6115- es tételig készült el, ekkor Simon Imola eltávozása miatt sajnos abbamaradt. Később előfordult, hogy könyvkötő mesterekkel végeztették el egy-egy fontosabb anyag restaurálását.20 A múzeum mostani épületébe való átköltözéskor nem terveztek könyvkötő és könyvrestaurátor-műhelyt; a meglévő gépeket, felszereléseket, eszközöket átadták egy vidéki múzeumnak, mert papírrestauráló műhelyre volt szükség. Ennek a megvalósítása késett, ám késett a szakemberképzés is. 1994-ben a múzeum jól felszerelt papírrestaurátor-műhelyt létesített. Csikós Csilla papírrestaurátor alkalmazásával megindulhatott a rajzanyag restaurálása is. Jelenleg 14 400 tételt kell savtalan borítólappal ellátni, valamennyit tisztítani, kezelni, és egyelőre körülbelül 100 rajz szorul komolyabb restaurálásra. 1998 májusától átfogó revízió folyik a rajzgyűjteményben, ezért a helyreállításra szoruló anyagot a revízió végén lehet összegezni. Szomorú tény, hogy gyűjteményünk múlt század végén készült, Kínából származó, rizspapírra festett vízfestményeinek egy része darabokra hullott szét. Kérdéses, hogy mennyire lehet restaurálni ezt az anyagot. Raktározás Az idők folyamán a rajzokat nagyon sokféleképpen tárolták, kezdetben a lapokat dobozokban tartották. Ez a raktározási mód a portól megóvta az anyagot, de hátránya volt, hogy a különböző méretű papírlapok élükre voltak állítva, és a lapok sokszor meghajoltak, gyűrőd- tek. Cs. Sebestyén Károly beszámolója szerint 1954-ben az anyag egy része már szekrényekben, kihúzható polcokra volt fektetve, folyószámok sorrendjében. így akarták elhelyezni a gyűjtemény többi rajzát is. Azonban ez a megoldás sem bizonyult jónak és véglegesnek, az anyag egyre gyarapodott, az átköltözés után más gyakorlat alakult ki. Az Ethnológiai Adattár 1976-ban szerezte be új raktári berendezéseit a tűzbiztos tömör tároló szekrénysorokat. Ezekben a rajzokat újból élükre állítva, dobozokban helyezték el. Jelenleg is ez a raktározási rend van érvényben, tehát a rajzokat nagyságuktól függően háromféle méretű, sorszámmal ellátott dobozokban tároljuk. A nagyméretű festményeket dobozon kívül helyezzük el. Sajnos ezeket évtizedekig még a por ellen sem tudtuk védeni, 1999-ben azonban a képeket egy alapos portalanítás után molinóvászonba csomagolták a gyűjtemény munkatársai, s így jelenleg por elleni védelmük megoldott. 1976-ban, az új raktári rend kialakításakor a gyors megtalálhatóság érdekében úgynevezett pozíciós leltárkönyvet vezettek be. Ebben a leltári szám mellé a doboz számát is feltüntették. A dobozokban elhelyezett anyagot csomagolópapír borítással védjük. 20 A rajzgyűjtemény szám nélküli irata. Jegyzék a Müller Jánosné könyvkötőmester részére restaurálásra küldött rajzokról, 1971. október 14.
