Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)

III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Tasnádi Zsuzsanna: Rajz- és festménygyűjtemény, nyomatgyűjtemény

672 Tasnádi Zsuzsanna

rajztárat.11 A textilgyárak rajzolói csoportosan néprajzos szakember irányításával tanulmányozták a népművészetet, és eredeti mintákat gyűjtöttek a textiliparban való felhasználásához.

Erre az időszakra jellemző, hogy szép számban vásároltak olyan rajzokat, melyek hitelesen ábrázolják a néprajzi tárgyak motívumvilágát, elsősorban a hímzés, viselet, lakásdíszítés területéről. Egy tételben vásároltak 186 kalocsai hímzés- és falpingálás rajzot.12 Dajaszászyné Dietz Vilma hagyatékát is ekkor vásárolják meg, több mint 200 hímzésmintát.

1968-tól Marosán Lajosné, a gyűjtemény muzeológusa lelkesen veszi kézbe a gyűjteményi munkákat, pótolja az elmaradt leltározást, a földrajzi és szerzői szakmutatózást, gyarapítja a gyűjteményt. A gyermekrajzok gyűjteményi gyarapítása is az ő nevéhez fűződik. 1983-ban kiállítást rendez belőlük. A gyűjteményt 1998-ig, hirtelen bekövetkezett haláláig gondozza.

1971-ben Fülep Lajos, a művészettörténet professzora hagyatékából 54, az 1929- 1932 közötti időszakból származó, szintén sárközi gyermekrajzot vásárolnak.13 Ezek is sárközi népviseletbe öltözött nőket ábrázolnak, a korábbi rajzokkal való összevetés jól tükrözi a népviselet változásait és a gyermeki szemlélet alakulását. A gyermekrajzok következő csoportját a Pest megyei Boldogról származó 58 rajz alkotja. Sajnos nem tudjuk, kik, hány éves gyermekek készítették őket, és a készítés idejéről is csak annyi ismerettel rendelkezünk, hogy 1961 előttiek lehetnek, mivel ekkor leltározták be őket. Ezek a ceruza-, kréta- és színesceru- za-rajzok a mindennapi életből ábrázolnak képeket, almaszedést, nagytakarítást, lakodalmas jeleneteket. A gyűjteményben található legújabb gyermekrajzokat az őcsényi általános iskolás gyermekek készítették 1985-ben, ezek is a falusi élet mindennapjait mutatják be.

K. Kovács Péter, az Etimológiai Adattár osztályvezetője és Marosán Lajosné többször érdeklődnek ismert rajzolók és festőművészek hagyatékai iránt. A levelezésekben többször rákérdeznek az örökösöknél, hogy van-e néprajzi jellegű kép a hagyatékban. így érdeklődnek Garay Ákos rajzai,14 Undi Mária festményei iránt.15 Undi Mária ceruzarajzai, vízfestményei női viseleteket ábrázolnak Mezőkövesd, Tárd, Torockó, Kalotaszeg vidékéről. 65 ilyen rajzot vásárolt a múzeum 1971-ben. A rajzok, festmények hiteles ábrázolásai a népviseleteknek, hisz Undi Mária nemcsak rajzolóként dolgozott a múzeumban, de művésszé válása után 30 éven keresztül minden évben népművészeti gyűjtésen vett részt. Összesen 248 rajza és festménye található meg a rajztárban.

A múzeumban dolgozó grafikusok, rajzolók is nagyban gyarapították a rajzgyűjteményt. Itt kell megemlítenem Csikós Tóth András (1902-1963) munkásságát, aki 1945-ben került a Néprajzi Múzeumba, s életében több mint 20 000 illusztrációt készített néprajzi kiadványokhoz, népművészeti kötetekhez, sok néprajzkutató vele rajzoltatott. A rajzgyűjteményben nagyon sok tollrajza, festménye megtalálható, elsősorban viseletekről, múzeumi tárgyakról (Dankó 1964. 164-166). Haláláig, 1963-ig dolgozott a Néprajzi Múzeumban nemcsak grafikusként, hanem mint a rajzgyűjtemény kezelője, raktárosa is.

Az 1970-es évektől kezdve nagymértékben bővítették a rajztárat a Néprajzi Múzeum tárgyi gyűjteményei katalógusához készült rajzok. A textilgyűjtemény anyagából, a szö11 A rajzgyűjtemény szám nélküli irata. Textiltervezők gyűjtőútjai. Beszámolók, jegyzékek.

12 A rajzgyűjtemény, szám nélküli irata. K. Kovács Péter: Vásárlási megállapodás, 1968. XII. 22.

13 Rajzgyűjtemény R 13329 számú tétel melletti dokumentáció.

14 NMI 1415/1954. K. Kovács Péter Garay Ákos hagyatéka iránt érdeklődik.

15 A rajzgyűjtemény szám nélküli irata. Marosán Lajosné jelentése az Undi Mária hagyatékával kapcsolatos kiszállásról, 1971. V. 31.