Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Szemkeő Endre: Az Ethnológiai Adattár dokumentációs gyűjteménye (EAD)
AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR DOKUMENTÁCIÓS GYŰJTEMÉNYE (EAD) SZEMKEŐ ENDRE A múzeum történetében fontos szerkezeti válGyŰjteménytÖrténet tozást hoztak az 1938-1939-es esztendők. Ekkor hozták létre - Keszi-Kovács László finnországi és Gunda Béla svédországi tanulmányútjainak tapasztalatai alapján - az Etimológiai Adattárat. Az új szervezeti egység feladata egyrészt a tárgyi gyűjtések során keletkezett leírások, valamint minden egyéb antropológiai-néprajzi leírás, lejegyzés, hangzó és vizuális anyag archiválása, másrészt az ekkor elindított gyűjtőmozgalom megszervezése, mely az ország minden részéből verbuválódott önkéntességi alapon a néprajztudomány támogatására. E szerveződő mozgalom tagjai „finn példára” környezetük néprajzi szokásait, ünnepeit, életvitelét, gazdálkodását stb. írták le és küldték be pályázati kiírásokra a múzeumba (KOVÁCS 1939b. 287). Feladata volt az Ethnológiai Adattárnak a fent említetteken kívül minden olyan múzeumi gyűjtemény integrálása, amely már korábban létrejött, és archivális jellege volt. így a már kezdetekkor létrejött fényképgyűjtemény, az irattári anyag, a kliségyűjtemény, a rajz- és térképgyűjtemény stb. az Ethnológiai Adattárban kapott helyet. Az adattár első vezetője a múzeum főigazgató-helyettese, Szendrey Ákos lett, ezzel is kifejezve ennek az új gyűjteménycsoportnak a fontosságát. A kialakulást követően múzeumi hagyomány lett, hogy a Néprajzi Múzeum működése során keletkezett vagy a múzeum birtokába került olyan írott forrásokat, amelyeket nem tudtak az 1938-ban létrejött adattári gyűjteményekbe besorolni, de a tudomány, a muze- ológia vagy általában a művelődéstörténet számára fontosnak ítéltetett meg, az Ethnológiai Adattárban helyezték el, EAD gyűjtemény elnevezéssel, és ezen belül semmiféle tartalmi vagy formai csoportosítás nem készült.1 Az EÄD gyűjtemény azonban nem 1938-ban, az Ethnológiai Adattár létrehozásakor keletkezett, ekkor csupán szervezeti és gyűjtési-feldolgozási helyét jelölték ki. A gyűjtemény maga eklektikus, mivel jogszabályok, valamint tartalmi-formai jegyek alapján is levéltári fond (illetve fondok) és múzeumi történeti dokumentáció összeházasításának eredményeképpen jött létre. így az EAD gyűjtemény nem egyetlen gyűjtemény, hanem legalább három, nevezetesen: í NMI 1/1954. Kovács Péter 1954. évi jelentése.
