Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Forrni Ibolya: Kéziratgyűjtemény
636___Forrai Ibolya rülbdül 50 tételben közel 350 darab irat):64 Borsod 3, Bihar 84, Csongrád 101, Hajdú 48, Jász-Nagykun-Szolnok 12, Komárom 1, Nyitra 20, Pest 3, Sopron 1, Vas 4, Veszprém 4, Zala 51, Zemplén 1. A felmérés 1976-ban készült, az akkori állomány alapján, az inventáriumok száma azonban nem gyarapodott, mivel a kézirattárból kiválva e forráscsoport gyűjtésére és feldolgozására önálló gyűjtemény szerveződött. Másik szemléletes példa a táplálkozás témakörre vonatkozó források áttekintése. A felmérés 1977-ben készült.65 A körülbelül 600 kéziratos tételben Pest, Borsod, Heves, Somogy, Békés és Hajdú vármegyékből van a legtöbb adat. Részletezve: Abaúj-Torna 14, Árva 1, Bács-Bodrog 12, Békés 25, Baranya 13, Bereg 9, Beszterce-Naszód 4, Bihar 10, Borsod 22, Csongrád 4, Fejér 3, Gömör-Kishont 3, Győr 5, Hajdú 15, Heves 35, Hont 3, Jász-Nagykun-Szolnok 3, Komárom 7, Liptó 2, Moson 2, Nógrád 12, Nyitra 4, Pest 42, Pozsony 2, Somogy 31, Sopron 6, Szabolcs 13, Szatmár 5, Szilágy 12, Tolna 5, Torontál 1, Ugocsa 7, Ung 3, Vas 13, Veszprém 8, Zala 11, Zemplén 8, Kisalföld 1, Székelyföld 10, meghatározás nélkül 10. Az első évtizedben megszerzett és leltározott anyagban közelebbi helymeghatározás nélküli kéziratok is szerepelnek, amelyeket az akkori leltározók Magyarország, illetve egyes tájegységek szerint határoztak meg (például a Sebestyén-hagyaték kéziratos füzetei, a Kálmány-hagyaték hasonló anyaga, Herman Ottó levelezőhálózatától származó gyűjtési adatok stb.). Ma már kevés esély van pontosabb meghatározásukra. Örvendetes viszont, hogy az 1960 utáni gyarapodásban nem vagy alig fordul elő földrajzi meghatározás nélküli adat. A geográfiai szempont alapján legsürgetőbb gyűjteménygyarapítási feladatunk tehát a peremterületek feltárása, pontosabban a szomszédos országok magyar szórványainak kutatása. További feladat az egyes témakörök területi hiányainak pótlása. A gyűjtemény anyagának tartalmi összetétele A gyűjtemény leltározott állományának tartalmi összetételét a szakkatalógus mutatja.66 A kéziratok tartalmi megoszlása tükrözi az eredeti koncepciót, mely szerint a tárgygyűjtés kizárólagosságát a tárgyak életére vonatkozó adatok és a szellemi kultúra termékeinek egyenlő súlyú kezelésével kell felváltani. Az állomány összetételében meghatározó mennyiséget képviselnek az országos néprajzi gyűjtőpályázatra érkező dolgozatok, és meghatározó szerepük van a tematikai arányok alakulásában is. A források tetemes része a 20. század első feléből való, és erről az időszakról is szól.67 A kéziratok gyűjtési ideje az elmúlt száz év, ám a kéziratok keletkezési és az adatok vonatkozási ideje ennél szélesebb tartományt fog át, a 18. századtól napjainkig terjed. A teljes gyűjtemény 40%-át a népszokás, néphit, népköltészet tárgykörében keletkezett kéziratok teszik ki. A gazdálkodás-földművelés, állattartás, mesterségek 64 Vö. Forrai Ibolya: Paraszti inventáriumok a kévrat/tyűjteme'nyben. 1976. Kézirat. 65 Vö. Forrai Ibolya: A táplálkozás témakör adatai a kéziratgyűjteményben. 1977. Kézirat. 66 Az Ethnológiai Adattár 1967-ben kiadott véglegesített szakrendje (Útmutató 1967) alapján történik a források tartalmi csoportokba rendezése. Ez a ma is alkalmazott harminchárom, római számokkal jelzett tárgycsoportot tartalmaz. 67 A legrégibb eredeti kéziratos források a népszokás, néphit, népköltészet tárgycsoportok anyagában találhatók, így például Búcsújáró Mária énekeskönyv (EA 7523), Százesztendős jövendőmondó könyv (EA 7794), a nagyszombati Cantus Catholici és a hozzácsatolt kéziratos kiegészítések (EA 4201) stb.
