Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Forrni Ibolya: Kéziratgyűjtemény
Kéziratgyűjtemém 631 rült. Az úgynevezett MM-gyűjtés (mese- és mondagyűjtés) eredeti magnetofonos hangfelvételeit a múzeum népzenegyűjteménye őrzi. A kézirattárban található lejegyzések egy része leltározatlan (KOVÁCS 1958; lásd a Népmesekatalógus további köteteit). A Népköltészeti szövegkataszter Pogány Péter irányításával készült, megjelent és kéziratos népköltési gyűjtemények kijegyzetelt szövegeit tartalmazza, köztük a kéziratgyűjtemény adatait is (mintegy 60 000 gépelt cédula). A Népművészeti Intézet átszervezésekor, 1958. december 5-én átadott, illetve átvett szövegkataszter félkész állapotban maradt ránk, minden különösebb rendszerezés és nyilvántartási füzet nélkül. Egy példánya elvileg az ELTE Néprajzi Intézetébe került. Nem leltároztuk a kéziratgyűjteménybe, ehhez előbb rendezni kell az anyagot.56 A Népi sportjáték kataszter a Muharay Elemér vezette Népművelési Intézetben keletkezett (kb. 10 000 cédula). 1958. december 5-én, a Népművészeti Intézet átszervezésekor vette át az anyagot a Néprajzi Múzeum. Alapos rendezőmunka után leltározása indokolt.57 A Népi gyermekjáték kataszter anyagát tételes jegyzék nélkül, szintén 1958-ban adta át a Népművészeti Intézet (kb. 5000 oldal). 1962-ben Igaz Mária gondozta katasztert, rendezését is ő kezdte el, de a munka csakúgy, mint a gyűjtés, félbemaradt. Sok értékes helyszíni adatot tartalmaz a gyűjtemény, mielőbb rendezni és leltározni kell.58 A Néptánc kataszter: 1958-ban a Népművészeti Intézet átszervezése miatt átadta az általa szervezett táncgyűjtések anyagát is a Néprajzi Múzeumnak, amely főleg Gönyey Sándor és Morvay Péter gyűjtéseit és a tánckutatás kezdeti időszakának szervezési iratait, kérdőíves gyűjtéseit tartalmazza (kb. 7 folyóméter). Mindkét gyűjtő a múzeum munkatársaként végezte tánckutatásait, s publikálta is azokat (LuGOSSY-GöNYEY 1947; Morvay 1953a). A katasztert Morvay Péter gondozta, rendezésével azonban nem készült el.59 A társadalmi gyűjtőhálózat néprajzi gyűjtései A társadalmi gyűjtőhálózat megszervezése az Ethnológiai Adattár alapításával egy időben, abba beépülve kezdődött (Gunda 1939f). A tervezés idején úgy gondolták, hogy ez a tevékenység addig tartozik az Ethnológiai Adattár szervezeti keretébe, míg a múzeumnak nem alakul meg egy közönségkapcsolati, közönségszolgálati osztálya, mivel e hálózat tevékenysége a múzeum egésze számára hasznos szolgálatokat tehet. 1939-1952-ig az országos levelezőhálózat a kérdőíves gyűjtést végezte.60 1952-től önálló szervezeti egység, a gyűjtésszervezés irányítja a társadalmi gyűjtőhálózat munkáját. Az országos levelezőhálózatra épülve pályázati rendszert vezetett be a múzeum. Morvay Péter irányításával az országos néprajzi pályázat az évek során terebélyes mozgalommá nőtt, miközben a kérdőíves gyűjtés fokozatosan 56 Növedéknapló száma: ÁEA 205/1962. Az átadás-átvételi jegyzék EA 9/1962-5 iktatószámon található. 57 Növedéknapló száma: ÁEA 206/1962. 58 Növedéknapló száma: ÁEA 207/1962. 59 Növedéknapló száma: ÁEA szám nélkül/1971. 60 Lásd az éves jelentések adatait és EA 2/1953 iktatószám alatt K. Kovács Péter beszámolóját a gyűjtő- hálózat fejlődéséről; további összefoglaló képet rajzol NMI 863-0206/1959. Domanovszky György: Tájékoztató a Néprajzi Múzeum anyagáról, működéséről és terveiről (56 oldal); NMI ad 863-0206/1959. K. Kovács Péter: Ethnológiai Adattár, jelentés a Néprajzi Múzeum történetéről, munkájáról széló összesítéshez (22 oldal). Az Ethnológiai Adattár kérdőívrendszeréről lásd az Adattári Értesítő folyamatos tájékoztatóit (megjelent 1952-1964 között, szerkesztette Morvay Péter).
