Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Forrni Ibolya: Kéziratgyűjtemény
626 Forrai Ibolya lassa Iván iratanyagából Jankó János finnországi naplójának két első füzete. Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattára őrzi levelezésének néhány darabját. Munkásságát Kodolányi János ismertette (KODOLÁNYI 1968). Jankó János kéziratos hagyatékának egy-egy része a Néprajzi Múzeum tudománytörténeti kiadványsorozatában jelent meg (Jankó 1989; 1993a-b). Herman Ottó hagyatéka a tudós gyűjtőnaplóit, levelezését, levelezőhálózatának tagjai által gyűjtött adatokat (ezek sorában Zoltai Lajos gyűjtéseit) foglalja magában (400 tétel, 15 708 oldal). A hagyatékból került elő Herman Ottó ősfoglalkozások című kötetének eredeti kézirata is. Az anyag rendezését 1939-ben Gunda Béla elkezdte, a leltározás azonban csak később és több részletben történt meg: 1941, 1951, 1955, 1960-ban (Lambrecht 1920; Csermák 1955). Baráthosi Balogh Benedek 1908., 1911., 1914. évi kelet-szibériai gyűjtőútjain az Amur alsó folyásánál és a Szahalin szigeten élő déli mandzsu-tunguzok körében néprajzi tárgyak és fényképek mellett gyűjtött szöveges anyaga is fennmaradt. Zűrjén és nyenyec gyűjtéseit, ajnu szótárcéduláit, mandzsu-tunguz jegyzeteit az 1920-as években vásárolta meg a múzeum a családtól. A kéziratos hagyaték 28 tétel, 11 690 oldal. A Baráthosi-gyűjtemény rendezését, leltározását Diószegi Vilmos végezte el 1948-ban (Diószegi 1947; Hegyi 1978). A teljes Bará- thosi-gyűjteményt Hoppál Mihály ismertette 1996-ban (Hoppál 1996). Pápai Károly hagyatéka rendezés során került elő, szibériai jegyzeteit és palóc néprajzi gyűjtéseit tartalmazza (5 tétel, 1300 oldal).39 Bíró Lajos Uj-Guineában végzett terepmunkája során készített rajzos naplói, tárgyjegyzékei a világviszonylatban is jelentős, mintegy hatezer darabos néprajzi gyűjteményének adatait tartalmazzák (16 tétel, mintegy 2500 oldal). Fenichel Sámuel hagyatékában fennmaradt levelezése, gyűjtőnaplója. A múzeum őrzi Fenichel új-guineai expedíciójának közel 3000 tárgyból álló anyagát is. A kéziratokat Bodrogi Tibor 1959-ban adta át a kézirattárnak (4 tétel, 700 oldal). Bornemisza Pál hagyatékában Bornemisza afrikai kutatóútjának térképe, gyűjtött néprajzi tárgyainak rajzai és leírókatalógusa található. A töredék Vajda László és Bodrogi Tibor révén került elő (3 tétel, 75 oldal). Kunos Ignác hagyatékában találjuk a szerző magyar és idegen nyelvű levelezését, cseh és magyar hadifogolytáborokban gyűjtött török szójegyzékeit, gyűjtési beszámolóit és töredékes feljegyzéseket törökországi és boszniai utazásairól. Az anyag 1930-1940 között került a múzeumba, az 1960. évi rendezéskor találták meg (9 tétel, 3261 oldal). Sebestyén Gyula hagyatéka a Folklore Fellows Magyar Osztálya század eleji, mintegy másfél évtizedes népköltészeti gyűjtésének jelentős részét, valamint Sebestyén Gyula kiterjedt levelezését tartalmazza.40 A kéziratos forrásanyag több részletben került a gyűjteménybe. Szendrey Ákos tájékoztatása szerint Sebestyén Gyula elsőként a Folklore Fellows-anyag egy részét és feltehetően az Ethnographiához és a Népköltési Gyűjtemények szerkesztőjéhez beküldött gyűjtéseket, kéziratokat adta át az 1930-as években a múzeumnak. A kéziratos anyag zömét Sebestyén Gyula halála után a család ajándékozta az Ethnológiai Adattárnak, a Folklore Fellows-anyagot 1945-ben Szendrey Ákos hozta el a család pesti lakásából, a hagyaték harmadik részét pedig a Néprajzi Múzeum kérésére és megbízásából 1951-1952-ben Ba39 Lásd az ÁEA 148/1962 növedéknaplószámon K. Kovács Péter feljegyzését. 40 Az ÁEA 20/1962 szám alatt növedéknaplózott Sebestyén Gyula-hagyatékról mindent elmond az EA 8/1962 iktatószámon található részletes jegyzék és a kapcsolatos levelezés (1-61 oldal).
