Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Forrni Ibolya: Kéziratgyűjtemény
Kéziratgyűitemém 627 latonszepezdről hozta el Katona Imre. Ez utóbbi szintén népköltészeti gyűjtéseket, Sebestyén Gyula levelezését és jegyzeteit tartalmazza. A teljes hagyatékról részletes feltáró jegyzék készült 1962-ben, ekkor még csak a Folklore Fellows-kéziratok szerepeltek a leltározott állományban. Bár az anyagrendezés már 1939-ben elkezdődött, a teljes Sebestyén-hagyaték csak 1978-tól kutatható, ekkor fejeződik be leltározása. A hatalmas gyűjtemény a Folklore Fel- lows-gyűjtéssel együtt mintegy 1300 tétel (körülbelül 150 000 oldal). A Folklore Fellows- gyűjtések néphit adataiból a közelmúltban jelent meg egy válogatás a Magyar népköltési gyűjtemény XIX. kötetében (Verebélyi 1998). Kálmány Lajos hagyatéka alföldi, Szeged környéki népköltési gyűjtéseket tartalmaz az 1872-1919 közötti évtizedekből. A kéziratos hagyaték Móra Ferenc közvetítésével került a Néprajzi Múzeumba még 1920-ban, amint erről Móra Ferenc, Fejérpataki László és Sebestyén Gyula levelei tanúskodnak Kálmány Lajos halálával és hagyatékával kapcsolatban.41 Kálmány Lajos jegyzetei, gyűjtőfüzetei mellett a hagyatékban számos eredeti népi kézirat maradt ránk, továbbá Abafi (Aigner) Lajos népköltési gyűjteménye, amelyet sokáig elveszettnek hittek,42 valamint Ipolyi Arnold és levelezőhálózatának mese-, hiedelem- és szokásgyűjtései.43 A hagyaték összesen 215 tételből áll (21 275 oldal). Az anyagot 1950-1952 között rendezte és leltározta Kovács Ágnes. 1952-ben Dégh Linda sajtó alá rendezte a Történeti énekek és katonadalok kötetet, és bevezető tanulmányában elemezte a Kálmány-gyűjtéseket (Dégh 1952a). Abafi gyűjteményét Pogány Péter ismertette (POGÁNY 1954), Ipolyi kéziratos folklórgyűjteményét pedig Kovács Ágnes mutatta be (Kovács 1956). Huszka József hagyatékát 1937-ben vásárolta meg a múzeum.44 A kéziratokat, fényképeket és rajzokat tartalmazó hagyaték azonban sokáig hányódott a különböző gyűjteményekben. A rajzanyag rendezésével Cs. Sebestyén Károly, Papp Emília, Kovács Ágnes, Csikós Tóth András foglalkozott. A szöveges kéziratokat később találták meg, így azok csak 1962- ben kerültek növedéknaplóba. A hagyaték végleges rendezése, feldolgozása 1984-ben fejeződött be (19 tétel, kb. 5000 oldal). Bátky Zsigmond hagyatéka gyűjtési jegyzeteket, nyelvészeti adatokat, szójegyzékeket és Bátky levelezését tartalmazza (8 tétel, 450 oldal). Györffy István kunsági és hódmezővásárhelyi gyűjtéseinek eredményeként számos eredeti, múlt századi népi kéziratot gyűjtött össze (kántorkönyv, számadáskönyv, népi verse- lők kéziratos könyvei - 24 tétel, kb. 1100 oldal), ezek sorában kiemelkedő a kisújszállási Végh Bálint verses életrajza.45 A teljes hagyaték, Györffy saját jegyzetei, kéziratai a család tulajdonában vannak. Viski Karoly hagyatékát 1952-ben az ELTE Néprajzi Tanszéke ajándékozta a múzeumnak. A hagyaték Viski Károly kutatásainak jegyzeteit, népköltészet, díszítőművészet, néprajzi csoportok témakörökben végzett helyszíni és könyvészeti adatgyűjtéseit, egyetemi előadásainak jegyzeteit tartalmazza (75 tétel, kb. 6500 oldal). 41 A levelezés az EA 2970 leltári számon található. 42 Ltsz.: EA 2960-2969, 1996 oldal. 43 Ltsz.: EA 2958-2959, 2248 oldal. 44 Lásd NMI 71/1937. Bartucz Lajos jelentése a Huszka-gyűjtemény megvételéről. Az anyag törzskönyvi száma 3313, amelyről részletes leírást ad Fél Edit jegyzéke. A hagyaték sorsáról beszámoló teljes iratanyag az ÁEA 143/1962 növedéknaplószámon található. Ltsz.: EA 5767. 45
