Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Forrni Ibolya: Kéziratgyűjtemény
Kéziratgyűiteménv 625 ható, hogy a kezdeti időszakban viszonylag kevés kézirat szakleltározása készült el egy-egy esztendőben. Az összegyűjtött kéziratos hagyatékok, a pályamunkák és vásárolt kéziratok alapfeldolgozása, feltárása az 1970-es évektől gyorsult fel (az 1973-ban még 120 folyóméter mennyiségű rendezetlen kéziratos anyagból ma kb. 50 folyóméter vár feldolgozásra). Ma is rendezetlen, leltározadan az 1960-1970-es évek kérdőíveinek válaszanyaga, a Szendrey- hagyaték töredék része (a többsége már leltározva), Balassa Iván jegyzet- és iratanyaga, Gunda Béla levelezése, Dobos Ilona, Kovács Ágnes, K. Kovács Péter kéziratos hagyatéka. A legrégebbi leltározadan anyag a több részletben (a család ajándékaként 1961-ben, 1966- ban és 1970-ben) megszerzett Herrmann Antal-hagyaték; főleg újságokat, kevés kéziratot, leveleket tartalmaz (mennyisége mintegy 60 köteg), feldolgozása 1999 őszén kezdődött. Legsürgősebb a már említett leltározadan kataszterek (népköltészet, néptánc, népi sportjáték, népi gyermekjáték stb.) anyagának rendezése és használhatóvá tétele. A hagyatékok feldolgozása folyamatos, számuk évről évre csökken. Személyi feltételek függvénye, hogy a számos egyéb gyűjteményi feladat mellett ez a fontos rendező-, feltárómunka milyen mértékben haladhat a jövőben. A leltározott állomány anyaga a bemutatott hagyományos nyilvántartási rendszer segítségével kutatható. A használat rendjét múzeumi szabályzatok határozzák meg. A kéziratos források felhasználásának kezdettől fogva vannak szerzői jogokat, múzeumi és tudományos érdekeket védő korlátái. A vázolt történeti áttekintés nagy vonalakban A gyűjtemény Összetétele tükrözi a gyűjtemény összetételét is. Jelenlegi állományában a tudományos gyűjtőhálózatnak köszönhető kb. 9000 tétel. Régi kéziratos néprajzi gyűjtemények, hagyatékok anyaga, az időközben megszűnt vagy átszervezett társintézmények néprajzi vonatkozású gyűjteményei kb. 7000 tétellel gyarapították a kézirattárat. Végül a társadalmi gyűjtőhálózat munkálkodásának eredménye több mint 12 000 dolgozat A következő leírásban elsőként a gyarapodás forrásai szerinti csoportosításban mutatom be a leltározott állomány kiemelkedő egységeit. Néprajzkutatók hagyatéka Különös tudományos értékkel bírnak néprajzkutató elődeink hagyatékai. Elsőként kell szólnunk Xántus János délkelet-ázsiai gyűjtőútjáról (1868-1870) fennmaradt jegyzeteiről. Az írásos hagyaték 8 tétel, mintegy 300 oldal. A gyűjtőút eredménye, hogy a régebbi, két évtizeddel korábbi Reguly-féle obi-ugor gyűjteménnyel együtt megteremtette a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya alapját. Reguly Antal tudományos munkásságának kéziratos anyagát az MTA kézirattára őrzi, a Néprajzi Múzeum kézirattárában csak 45 oldalnyi levelezése található (Balassa 1954a; Kodolányi 1959b; Reguly 1994). Jankó János észak-afrikai, finnországi és oroszországi naplóit, hazai gyűjtőfüzeteit, jegyzeteit, köztük a millenniumi néprajzi kiállítás terveit, gyűjtéseit, házberendezési rajzait, kalotaszegi és torockói gyűjtőútjának eredményeit őrzi a kézirattár. Az értékes tudományos hagyaték rendezését, a forrásanyag feltárását Gunda Béla kezdte 1939-ben, Némethy Endre 1941-ben folytatta, végül 1954-ben K. Kovács Péter fejezte be a gyűjtemény leltározását (48 kézirat, mintegy 2000 oldal). Ma is kerülnek elő ismeretlen Jankó-kéziratok, így például Ba
