Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Forrni Ibolya: Kéziratgyűjtemény
Kéziratgyűitemém 623 les esetekben küldték meg a kézirattárnak gyűjtéseiket. Megszűntek az egyetemekkel való csereegyezmények is. Kérdés, hogy ez mennyiben változtatja meg az Ethnológiai Adattár központi archívum létét. Az előző évtizedhez képest a kézirattár feladatai módosultak, elsősorban a megnövekedett közönségszolgálat, a kiállítások kiszolgálása és a számítógépes adatbázis építése miatt. Miközben a feladatok mennyisége fokozódó minőségi követelmények mellett növekedett, a személyi feltételek nem javultak. Ma már csak egy fő látja el a raktárkezelői teendőket az Ethnológiai Adattár összes kéziratos gyűjteményében (rajz, EAD, inventárium, statisztika, térkép), és ez nem elegendő a kiállítások és a közönségszolgálat ellátásához, valamint egyidejűleg a raktári rend fenntartásához. A széles körű adatszolgáltatás, a folyton növekvő tételforgalom állandó anyagmozgatással jár, ehhez azonban raktárkezelő kellene a gyűjteményben. Csökkent a részmunkaidős munkatársak létszáma, következésképpen a kéziratok alapfeldolgozásához tartozó sok apró munka elmarad, például a tulajdonjogi pecsételések, lapszámozás, leltári szám pecsételése stb. A számítógépes adatbázis építésének üteme is lassul (4 órás szerződéses munkatárs végzi 1996 óta). A fenti munkaerőgondok ellenére az évi gyarapodások nyilvántartási munkáin kívül folytatódott a rendezetlen átmenő leltári tételek, hagyatéki anyagok feldolgozása is. 1990-1999 között a gyűjtemény gyarapodását a néprajzi pályázatra érkezett dolgozatok biztosítják, miközben a szakemberek helyszíni gyűjtéseinek száma (ti. amit beadtak a kézirattárba) egyre kevesebb. A szakemberek kutatási eredményei (adatgyűjtések, tanulmányok, feldolgozások) a különböző OTKA-pályázatok révén kerülnek a gyűjteménybe, részben pótolva a tudományos gyűjtőhálózat hiányzó, illetve elmaradó gyűjtéseit. Legjelentősebb ezek sorában a Barabás Jenő kezdeményezte Délnyugat-Dunántúl mikrotájainak néprajzi kutatása program közel 500 tételnyi kézirata. Számos eredeti kéziratos forrást is vásároltunk, főleg erdélyi memoárokat. Az elmúlt tíz év alatt 4968 leltárkönyvi bejegyzés történt, ezzel a leltározott állomány elérte a 28 017 tételszámot. A kézirattár nyilvántartása, katalógusai A kézirattár szakleltárkönyvvel ellátott önálló gyűjtemény. A leltározás és feldolgozás az 1939- ben bevezetett új muzeológiai elveknek megfelelően (vö. KOVÁCS 1939b) a múzeum minden gyűjteményében egységes. A leltározás többlépcsős. A növedéknapló adatai jelentik az első hivatkozási számokat, egészen a szakleltározásig. A kéziratok a megszerzéskor először az Ethnológiai Adattár gyűjteményeinek közös ÁEA jelzetű átmeneti leltárkönyvében (növedéknap- lójában) kapnak sorszámot, jelzetük tehát: ÁEA sorszám/évszám. A tudományos gyűjtőhálózat éves gyarapodását külön növedéknapló tartalmazza, jelzete: EA sorszám/év. Külön átmenő leltárkönyve van a néprajzi gyűjtőpályázatoknak is: P. sorszám/évszám jelzettel. A növedék- naplók bejegyzései utalnak a megszerzés körülményeire, megjelennek a mutatócédulákon is. A források aprólékos rendező-, feltárómunka után vezethetők be a gyűjtemény leltárkönyvébe. A kézirattár leltárkönyve folyamatos számozású. A gyűjtemény megkülönböztető jelzete, illetve betűjele: EA (etnológiai adat). A kéziratos források minden további leírása, feldolgozása, felhasználása, publikálása esetén hivatkozásként az EA jelzetet és a leltári számot kell megadni. A leltárkönyv a következő adatokat tartalmazza: leltári szám, a kézirat tartalma, terjedelme, a gyűjtés helye - település, megye, ország - a gyűjtés éve, a leltározás éve (ez még nem szerepel a két első leltárkönyvben), a szerző neve, megjegyzések (itt találhatók
