Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Vargyas Gábor: Óceánia-gyűjtemény
fordulási helyeit. így ez volt az első olyan geológiai feltárás, amelynek során tömeges méretekben használtak légi fotókat. Ezért tartják Horst von Bandatot a fotógeológia megalapítójának. Az expedíció során von Bandat elsősorban a sziget északnyugati csücske előtt fekvő kis szigetek, a Salawati-Rombombo-csoport lakosságával került érintkezésbe. Tárgyainak nagy része mégis máshonnan származik: az Arguni-öböl északnyugati partvonaláról, a Bom- berai-félszigetről, a Bintuni Isthmus (Modan) vidékéről, valamint a Blumen folyó alsó folyásától. A gyűjtés viszonylagos koraiságára49 való tekintettel külön kiemelendő közülük a Blumen folyó vidékéről származó aszmat gyűjtemény, amelyben koponyatrófea, pajzsok, csónakorrdíszek stb. vannak, de ugyancsak ritka és fontos tárgyakat tartalmaz a másik két vidékről való gyűjtés is: például a ritka sisakmaszk Modan vidékéről vagy a korvar figurák. Von Bandat 120 tárgyból álló gyűjteményét 1940 júniusában ajándékozta a múzeumnak, majd további 15 tárgyat egy hónapra rá.50 Az expedíció von Bandat általi leírását, továbbá gyűjteményének leírókatalógusát és fotóit a Hála József és Vargyas Gábor által szerkesztett kötet tartalmazza (Hála-Vargyas 1992). A 2. világháborút követően Európa kettéosztottsága, Magyarország szovjet befolyási övezetbe kerülése nem kedvezett az etnológiai gyűjtemények gyarapításának sem, és még az előzőekben felsorolt gyér lehetőségeket is megszüntette. A magyar etnológusok hosz- szú ideig saját országukat sem hagyhatták el, nemhogy Európát. Az általuk hivatásszerűen tanulmányozott kultúrákat sokáig csak könyvekből vagy szerencsésebb elődeik által összegyűjtött múzeumi anyagokból ismerhették. A történelmi kataklizmákra leltárkönyvek beszerzési rovatai ékesszóló bizonyítékokkal szolgálnak. Befejezésül csak néhány példát idézünk most. 1949-ben 14 darab új-guineai tárgy került a múzeumba,51 az egykori Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) birtokából, a MAORT perben életfogytiglani börtönre ítélt Papp Simon (1886-1970) vezérigazgató hagyatékából, az „üzemi bizottságtól való vétel” révén.52 Papp Simon életére és tevékenységére az alapvető forrás 1996-ban megje49 Miután Új-Guineának ez a része holland gyarmat volt, a legrégibb - holland - gyűjtemények a század- forduló idejéből származnak. Hollandián kívül, a többi európai múzeumban azonban aszmat, mimika stb. anyag általában csak jóval később, az 1960-as években kezd feltűnni. 50 Tksz.: 3607, 3615; ltsz.: 136743-136862, illetve 136892-136906. 51 Tksz.: 4023, ltsz.: 142208-142222. 52 MAORT-per: a kommunista hatalomátvételt követő hírhedt koncepciós perek egyike. Célja voltaképp az volt, hogy kellő „jogi” alapot szolgáltasson az ellenszolgáltatás nélküli teljes körű államosításhoz, illetve hogy ennek révén a magyar állam elkerülje a MAORT-nak járó kártérítés kifizetését a háborús károkért. A vezetőséget - egész a mérnökökig és geológusokig menően - szabotázs vádjával bíróság elé állították, hosszú börtönbüntetésre ítélték, javaikat elkobozták és családjukat kitelepítették. Közülük talán a legképtelenebb sors a korábbi vezérigazgatóra, Papp Simonra várt, akit elsőfokon halálra, másodfokon életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. Mivel azonban szaktudása nélkülözheteden volt a magyar olajipar háború utáni újraindításához, illetve különböző, a bányászathoz kapcsolódó geológiai problémák megoldásához, arra kényszerítették, hogy munkáját a börtönben is tovább végezze. Önéletírásából tudjuk, hogy hétéves börtönbüntetése alatt szakcikkeket fordított, rendszeresen Jelkérték” szakvélemény adására olajipari, bányászati és geológiai ügyekben. Papp Simon életéhez lásd még a munkásságát méltató cikkeket, nekrológokat: Csíky 1966; 1971; 1992; továbbá a Magyarok a temésvttudomány és a technika történetében című életrajzi lexikont (Nagy-Bérczi 1992), valamint a Magyar utazók lexihmát (Balázs 1993). Papp Simon életének regényes feldolgozása Galgóczi Erzsébet tollából látott napvilágot 1984-ben. E helyütt köszönöm meg Hála József segítségét a Papp Simonra vonatkozó irodalom megszerzésében. Papp Simon hagyatéka (önéletírása saját kezűleg gépelt kézirata, fotói, jegyzetfüzetei stb.) a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum tulajdonában van. Óceánia-gvűitemém 571
