Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Vargyas Gábor: Óceánia-gyűjtemény
570 Vargyas Gábor mény.44 Bár Róheim a csurungák közül néhányat, illetve a hozzájuk fűződő mítoszokat - általában kivonatban - több művében is közölte, a gyűjtemény egésze soha nem került publikálásra. E tárgyakhoz - tudomásom szerint - jegyzetek nem tartoztak, így azokat legfeljebb Róheim kéziratos hagyatékában remélhetjük megtalálni.45 A másik terep, Normanby szigetének a kiválasztása is tudatos megfontolás eredménye. Ahhoz, hogy Malinowski nézeteit meg tudja cáfolni, szükséges volt, hogy Róheim a Malinowskiéhoz hasonló társadalomban, ahhoz közeli vidéken végezzen terepmunkát. Ez indokolta a Massim-térség egy másik pontjának, Normanby-sziget délkeleti részének a kiválasztását, amit a kula a Trobriand-szigetekkel egységes egészbe foglal össze. Róheim itt 9 hónapot töltött 1930-ban, s az előzőhöz hasonló nagyságú, 211 tárgyból álló gyűjteményt állított össze,46 amely a szigedakók anyagi kultúrájának szinte minden oldalát kiválóan illusztrálja. E gyűjteményhez eredetileg jegyzetek is tartoztak, ezek azonban az idők folyamán elkallódtak.47 A tárgyak (akárcsak a fonográfhengerek48) ugyancsak 1932 szeptemberében jutottak a múzeumba, néhány hónappal az ausztráliai gyűjtemény előtt. Semmit sem tudni azonban Róheim fotóinak és az általa forgatott filmeknek a sorsáról, amelyek nyomtalanul eltűntek. A két világháború közötti időszak fontosabb gyűjtőinek sorát egy német nevű, de magyar geológus, Horst von Bandat (1895-1982) zárja. Von Bandat a Dutch Shell Company szolgálatában állt, és mint „field-geologist”, egy évtizedet töltött olajkutatással Indonéziában (Szumátrán, Celebeszen és Borneón), illetve Nyugat-Új-Guineában. 1936-1938 között részt vett a Bataafsche (Dutch Shell) Coloniale és a Pacific Petroleum (Standard Oil of New York and California) közös koncessziós vállalkozásában, a BACOPA expedícióban, amelynek célja Uj-Guinea északnyugati csücskének geológiai feltárása. Ennek az expedíciónak során dolgozta ki von Bandat azt az eljárást, amelynek alapján légi fotók segítségével tárják fel a kőolaj elő44 Tudomásom szerint ennél nagyobb számú csurunga múzeumi gyűjteményben csak Adelaide-ben van. 45 A Róheim-jegyzetek eredetileg Róheim tudományos anyagának örököse, W. Münsterberger New Yorkban élő pszichoanalitikus antropológus birtokában voltak. Bár az általam a Néprajzi Múzeumban 1978- ban, Róheim halálának 25 évfordulójára rendezett emlékkiállításra (lásd Bodrogi 1978a) Münsterber- ger úr el is jött, sőt ott beszédet is mondott, és bár tudomásom szerint a Néprajzi Múzeum akkori főigazgatójával tárgyalásokat is folytatott az iratanyag Magyarországra juttatásáról - ez valamilyen ok miatt nem jött létre. így a jegyzetek néhány évvel utána részben a Wenner-Gren Foundationhoz, részben a Californiai „Melanesian Archives”-ba kerültek. 46 A Róheim-féle Normanby-gyűjtemény leltári számai: 131436-131635, illetve 131956-131966. 47 A Normanby-gyűjteményhez tartozó kézírásos jegyzeteket Gunda Béla még látta és használta (szóbeli közlés Kodolányi Jánosnak, az 1970-1980-as évek fordulóján); doktori disszertációm írásakor, 1980- ban már nem voltak meg. Ezek a jegyzetek időközben elkallódtak. Megmaradt viszont 7 darab régi, kézírásos leírókarton, amelyen még nyilvánvalóan Róheimtől vagy a Róheim-jegyzetekből származó információk találhatók. Ilyen tárgyak például a 131559 „kettős faszobor” és a 131553 „ember alakú bé- telmozsár”. Ezek elemzéséhez lásd VARGYAS 1980a. 183-192; 1984-1985; 1991. 48 A Néprajzi Múzeum népzenei gyűjteményében 30 darab Róheim Gézától származó fonográfhenger van beleltározva „Pápua” helymegjelöléssel. Hengerszámuk: 3004-3034. Ezek közül a 3004-3005 és a 3009-3010 számúak töröttek, a 3020 pedig elveszett. Támlapja egyiknek sincs, az ép hengereket magnószalagra játszották át. A Néprajzi Múzeumban eredetileg - az üvegnegatívokhoz hasonlóan - a fonográfhengereket is tárgyakként (tehát a tárgyakkal együtt) leltározták be, s csak később, a népzenei gyűjtemény megalakítása után kaptak külön leltári számot. A Róheim-gyűjtemény hengereinek a népzenei gyűjteményben számon tartott régi leltári számai (114901-114931) tévesek: a leltárkönyvben e szám alatt Nógrád megyei fényképlemezek szerepelnek (amelyek azóta nyilván ugyancsak a fotótárba kerültek át).
