Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)

II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Vargyas Gábor: Óceánia-gyűjtemény

adományozó maga Kossuth lett volna.- A Kossuth Lajos név tehát csak második fiát, Kossuth Lajos Tódort takarhatja, aki bátyjával, Kossuth Ferenc Lajos Ákossal szemben apjuk halála után nem települt haza Magyarországra, hanem olasz állampolgárként Olaszországban maradt. Bátyjával azonban kapcsolatot tartott, Magyarországon többször is meglátogatta, és el- hunytakor, 1914 májusában, temetésére is hazajött.33 Az adományozás időpontjából Ítélve (1914. december 15.) valószínűnek tarthatjuk, bár bizonyítani nem lehet, hogy a fenti tárgyakat, azaz a Kossuth-relikviák egy részét ekkor adományozta a múzeumnak.

1921-ben a világhírű műgyűjtő-világutazó Hopp Ferenc (1833-1919) hagyatékából adott át a róla elnevezett Keletázsiai Múzeum több száz tárgyat a Néprajzi Osztálynak.34 Hopp egy korábbi ajándékát beszámítva35 a tőle a Néprajzi Múzeumba került tárgyak száma 838-ra rúg. Ennek azonban csak kis részét teszik ki óceániai tárgyak,36 nagy részük ugyanis más földrészekről, Afrikából, Madagaszkárról, Dél-Amerikából, Indiából, Egyiptomból stb. való.

Hopp Ferenc életét legutóbb Felvinczi Takács Marianne foglalta össze (1994). Tőle tudjuk, hogy Hopp öt világ körüli utazást tett. Közülük az első (1882. október 3.-1883. augusztus 20.), a második (1893. május 10.-1894. június 24.), a negyedik (1905. március vége-szeptember 2.) és az ötödik (1913. november 7.-1914. július 25.) során érintette a tanulmány témájába vágó területet. Az első út során a Szuezi-csatornán át Ceylon érintésével hajózott Ausztráliába, majd azt nyugatról keletre megkerülve a Torres-szoroson keresztül Jávára utazott, s onnan folytatta tovább útját Indiába, Kínába, Japánba, az Egyesült Államokba stb. Ennek során kapott kedvet a műtárgyak gyűjtéséhez, ebből az időből származik gyűjteményének első darabja, egy adeni strucctojás.

Második útja során az Amerikai Egyesült Államok nyugati partjáról érkezett Hawaiira, ahonnan Szamoa érintésével Uj-Zélandba ment, majd Tasmánia és Ausztrália déli partjának érintésével az Indiai-óceán felé távozott. Életrajzírója szerint ezen az utazásán főként etnográfiai érdeklődését akarta kielégíteni; a Csendes-óceán vidékéről viszont - ezzel ellentétben - épp a földrajzi látnivalókat emelte ki: Hawaiin a Kilauea vulkánt nézte meg, Uj-Zélandra pedig a gejzírek miatt látogatott.

A negyedik föld körüli utazás során részben megismételte az első utazást: az Indiai-óceánon keresztül Ausztráliát nyugatról érte el. Perth, Adelaide, Sydney érintésével Uj- Zélandra utazott, ahonnan a Fidzsi-szigetek érintésével távozott Hawaii felé.

Az ötödik utazás során Colombo érintésével Délkelet-Ázsiába utazott, Saigonból kiindulva meglátogatta Angkort is, majd Jávára ment, és onnan Új-Guinea szigetére: nyugat33 Lásd Kossuth Lajos Tódor címszót a Pallas Lexikonban.

34 Tksz.: 2312/1921; ltsz.: 114529-114644, 116229-116344, 124791-125127 és 119992, tehát összesen 570 tárgy. Az átadás valószínű oka a Hopp Ferenc Keletázsiai Múzeum „profiltisztítása” volt Felvinczi Takács Zoltán igazgatósága alatt. A nem „magasművészed” darabok ekkor kerültek a Néprajzi Múzeumba, és viszont, a „magasművészeti” darabok más múzeumokból a Hopp Ferenc Múzeumba. Dr. Fe- renczi Máriának, a Keletázsiai Művészed Múzeum igazgatójának szóbeli közlése 1998. május 22-én. E helyütt köszönöm meg továbbá segítségét a Hopp Ferencre vonatkozó újabb irodalom megszerzésében.

35 Tksz.: 238/1898; ltsz.: 24776-24781 (Brazília), 26881-27029 (Szicília és Afrika), 27128-27134 (Afrika), összesen 258 tárgy.

36 Ltsz.: 114567-114568, 114618-114626,114643, 116229-116252, 116255, 116257,116290-116297 között kihagyásokkal, 124869,124874-124876,124892,124894,124900-124901, 124904-124911, 124916, 124918-124933, 124935-124937, 125002-125004, 125039-125050, 125053-125057, 125074-125075, 125092, 125100, 125103, 125110, illetve további néhány elszórt szám.

Óceánia-eyűitemény 567