Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Wilhelm Gábor: Ázsia-gyűjtemény és Indonézia-gyűjtemény
540 Wilhelm Gábor 1903-ban jelentős nagyságú gyűjteményt kapott ajándékba a múzeum Karácson Árpádtól (ltsz.: 46625-47248). A 347 darabból álló anyag elsősorban fegyvereket (krisz, kard, tőr, dárda, pajzs, nyíl) tartalmazott Szumátráról, Borneóról, Jáváról és Sumbawáról, de volt köztük két tucat ékszer, kosár, textil is. A kriszek és a borneói, szumátrai kardok jól kiegészítették a már meglévő, gazdag indonéz fegyvergyűjteményt, a sok dárda és nyíl azonban már csak számban gyarapította a korábbiakat. 1904-ben a múzeum a korábban már említett Bettanin-anyag mellett összesen 20 darab celebeszi hangszert, jávai szalmakalapot és malakkai tűzélesztőt vett Wohlgemuth Károly tanítótól a hiányzó tárgytípusok kiegészítésére (ltsz.: 50612-50614, 50618-50634). 1910-ben a Kereskedelmi Múzeumtól vásárolt a múzeum jól adatolt jávai hangszereket, öltözetet és kriszeket, összesen 23 darabot (ltsz.: 84490-84512). 1911- ben H. A. Lorentz adott el 25 darab Kei-szigeti kosarat, kanalat, ételfedőt és szőnyeget. Ezzel sikerült valamennyire tovább bővíteni a tíz évvel korábban vásárolt, ugyaninnen származó missziós anyagot. A múzeum minden eszközt megragadott, hogy a nagyszámú fegyver-, elsősorban kriszgyűjteményét gyarapítsa. így 1912-ben a Felsőmagyarországi Rákóczy Múzeumtól vett 17, döntően jávai tárgyat, elsősorban kriszt, illetve néhány textilt (ltsz.: 93977-93986). 1912- ben Vojnich Oszkár világutazó gyűjteményéből került át a múzeumba 129 tárgy ajándékként (ltsz.: 98150-98249, 98385-98416). Ezek között találunk szobrokat, textileket, kriszeket, valamint 10 jávai wajangfigurát (ltsz.: 98199-98208). 1916-ban a gyűjteményben addig nem képviselt Jamedena-szigetről származó tárgyakat vásárolt a múzeum az 1901-től Hollandiában élő Mendlik Oszkár festőtől (ltsz.: 107737-107825). A gyűjtemény vegyes, főképp kosarakat, dobozokat, edényeket, illetve néhány ékszert tartalmaz. A két világháború között a gyűjtemény az Ázsia-gyűjteményéhez hasonló, illetve - muzeológus híján - még rosszabb helyzetbe került. A durván három évtized alatt összesen három gyarapodás történt. Ily módon 46 tárgy került a múzeum birtokába, és ezek között egyetlen vétel sem volt. 1920-ban Zichy Jenő 29 jávai, borneói és celebeszi fegyvert (kriszt és kardot) helyezett el letétként e múzeumban (ltsz.: 119568-119596). Hopp Ferenc hagyatékából 1921-ben 13 tárggyal bővült az Indonézia-gyűjtemény, borneói és jávai kosarakkal, fegyverekkel és textillel.135 Ennek a korszaknak az utolsó szerzeménye 4 fegyver volt (2 krisz Jáváról és 2 kard Borneóról), a müncheni Csuzy Károlyné ajándékaként. A 2. világháború végétől 1997-ig 1061 tárggyal bővült az 1949 után már önálló gyűjteményként működő Indonézia-gyűjtemény. Ebbe a mennyiségbe ugyanakkor beletartoznak a raktárrendezés során előkerült és beleltározott, de már korábban is ott lévő tárgyak, szám szerint 240 darab.136 A valódi gyarapodás így 821 darab tárgy. Ezek között mennyiségében jelentősebb szerzemény három van csupán. Prokopovitsch Ottónétól 1961-ben 73 darabból álló szumátrai kés- és tőrgyűjteményt vett a múzeum. A tárgyak század eleji gyűjtésből származnak. 1965-ben és 1966-ban Zboray Ernő szintén a század első feléből származó gyűjteményéből vásárolt a múzeum egy wajangegyüttest (ltsz.: 65.179.1-65.179.70), illetve 135 Ltsz.: 114566, 114629-114632, 114641, 116295-116299, 124902-124903, 124997, 125051-125052. 136 Az Indonézia-gyűjtemény esetében ez 1964-ben történt. Ltsz.: 64.30.1-64.30.240. Főleg kardokról, kosarakról, dárdákról, textilekről és néhány szoborról van szó.
