Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Wilhelm Gábor: Ázsia-gyűjtemény és Indonézia-gyűjtemény
Azsia-gjűitemény és Indonézia-gvűjtemém 541 egy gamelán zenekar néhány darabját vette meg (ltsz.: 66.66.1-66.66.27). Ezek mellett egykét ékszer, edény és maszk került tőle a múzeumba (ltsz.: 66.66.28-66.66.32, 68.125.368.125.9). 1989-től az akkor még Ausztráliában élő (az 1950-es években a múzeumban dolgozó) Molnár Benő kezdte el módszeresen gyarapítani az Ázsia-gyűjtemény mellett az Indo- nézia-gyűjteményt is ajándékozásai révén a Jáván, Fülöp-szigeteken, Borneón, a Sumba- és Flores-szigeten gyűjtött, összesen 356 tárgyával, kosarakkal, edényekkel, rituális tárgyakkal.137 Említésre méltó még a Bandat Horst gyűjtéséből ajándékként a múzeumba került tárgyegyüttes. 1951-ben 14, 1956-ban 3, 1975-ben 31 tárgyat kapott a gyűjtemény. Elsősorban celebeszi és borneói hangszerekről, fegyverekről és néhány szoborról van szó.138 A szerzeményezés módja miatt érdekes az É. Deletaille-jal folytatott nagyszabású és máig sokat vitatott csereakció révén a múzeumba került tárgyegyüttes. Összesen 18 tárgy került az Indonézia-gyűjteménybe részben ugyanebből a gyűjteményből, részben az Ázsia- gyűjteményből átadott tárgyakért cserében.139 Ezek mindegyike művészi és rituális tárgy, elsősorban szumátrai halotti kendők és főnöki bot, illetve egy-egy borneói szobor és fatábla, valamint 10 szintén borneói amulett. A 2. világháború utáni időszak gyarapodásaira kétféle tendencia jellemző. Egyrészt a már jelentős méretű és értékes fegyvergyűjtemény kiegészítése hiányzó darabokkal, sorozatokkal, másrészt a nem túl nagy gyűjteményből teljesen hiányzó tárgytípusok (például gamelán zenekar) megvétele. Fontos hangsúlyozni, hogy az ebben az időszakban szerzett tárgyak - a Molnár Benő gyűjtötte tárgyak kivételével - mind a 20. század első feléből származnak, és akkor is gyűjtötték őket. Egyedül Molnár Benő gyűjtött a 20. század második felében (az 1980-as és 1990-es években), módszeresen összeszedve a még használatban lévő tárgyakat. Ennek a gyűjtésnek a tárgyak szállíthatósága és ára szabott határt. Ha az Indonézia-gyűjtemény anyagának földA gyűjtemény jelenlegi összetétele rajzi megoszlását vizsgáljuk, feltűnik, hogy a tárgyak fele két szűkebb területről származik: Jáváról és Borneóról csaknem azonos százalékban (25% Jáváról, illetve 23% Borneóról), ami a gyűjtemény kisméretű volta miatt 810, illetve 747 tárgyat jelent. Viszonylag jelentős számú még a szumátrai anyag (12%, 407 darab). Ez a megoszlás pontosan tükrözi e területek nagyságát. A többi 15 képviselt terület közül egyik aránya sem éri el az 5%-ot. A 10 százalékos „Indonézia” megjelölésű anyag az eddigi pontosabb meghatározhatadanságot jelöli. Ezek nagyobb része eredetileg a három nagyobb algyűjtemény közé tartozhatott, de szám nélküli tárgyakként 1964-ben újraleltározták őket. A nagyobb alegységek közül a borneói a legteljesebb, azaz az életmódhoz kapcsolódó tárgyaknak egy meglehetősen széles körét tartalmazza. A jávai anyag ennél szűkebb keresztmetszetű. Itt már jóval hangsúlyosabb a fegyverek szerepe, és számos tárgytípus (például különböző viseletek) hiányoznak. Ez a fajta megoszlás, azaz az adott földrajzi egységen belül viszonylag kis számú területre való összpontosítás inkább az Óceánia-gyűjtemény földrajzi összetételére emlékez137 Ltsz.: 89.30.48-89.30.208, 89.75.1-89.75.87, 94.94.16-94.94.17, 97.16.1-97.16.73, 97.16.15597.16.156. 138 Ltsz.: 51.11.16-51.11.29, 56.28.3-56.28.5, 75.5.4-75.5.34. 139 Ltsz.: 73.108.3-73.108.9, 73.189.1, 74.63.3-74.63.12.
