Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Földessy Edina: Afrika-gyűjtemény
Afrika-gjűjtemém 503 A hatvanas évek végén Fuszek Rudolf maszkgyűjteményét vette vizsgálódás alá Borsányi László, aki néprajzi szakdolgozatában egy, akkoriban Magyarországon újdonságnak számító matematikai módszerrel dolgozta fel azt (BORSÁNYI 1969). Kutatásainak eredményét több cikkben is publikálta (Borsányi 1978a; 1978b; 1984101). A nyolcvanas évek elején két kiemelkedő tudományos publikáció született. 1980- ban készült el Vidacs Bea gondozásában a Bornemisza-gyűjteményt bemutató szakkatalógus, amely a gyűjtő által a gyűjteményről készített jegyzék publikációja, angol nyelvű bevezetővel ellátva és Bornemisza néhány fotójával, valamint 260 tárgyfotóval illusztrálva. Bodrogi Tibor szerkesztésében jelent meg 1981-ben a kétkötetes Tömi művészet című könyv (BODROGI-BOG- lár 1981), melynek Afrikáról szóló fejezeteit Bodrogi Tibor, Ecsedy Csaba és Sárkány Mihály írták. Ettől az időtől kezdve, ami egybeesik azzal, hogy az Afrika-gyűjtemény szakmuzeológus nélkül maradt, tudományos publikáció nem jelent meg többé. 1961-ben a Központi Népi Ellenőrzési Bizott- A gyűjtemény nyilvántartási ság vizsgálatot végzett a múzeumnál a társadalfeldolgozottsága mi tulajdon védelmének tárgyában. A 21 gyűjteménycsoport közül négyet választottak ki (kerámia, bútor, pásztorművészet és textil), a gyűjteményekben foglalt tárgyak jelentős értéke alapján, valamint azért, mert ezeknek a gyűjteményeknek hosszabb ideje állandó kezelője volt. Ötödikként az Afrika-gyűjteményre esett a választás, olyan indokkal, hogy annak éppen a közelmúltban változott meg a kezelője. A vizsgálat adataiból kiderül, hogy a nemzetközi gyűjtemények közül feldolgozottság szempontjából Ázsia után Afrika állt a második legrosszabb helyen. A gyűjteményben levő 6259 tárgy közül csak 788-ról készült leírókarton. A múzeum tízéves tervben irányozta elő, hogy az Afrika-gyűjtemény teljes feldolgozását 1970-re befejezik. 1967-re 1796 leírókarton készült el. A tízéves tervet máig, vagyis 39 év alatt sem sikerült teljesíteni. Ugyanakkor az 1982-es szuperrevízió adatai nagyfokú javulást mutatnak. Ekkor 8158 tárgyat ellenőriztek, és 304 szám nélküli vagy hibás számú tárgyat különítettek el. Leírókartonja 5414 tárgynak volt. Hiánylistára 865 tárgy került. Az 1997-es revízió számítógépre vitt adatai további feldolgozást igényelnek,102 így a következőkben megadott számok tájékoztató jellegűeknek tekintendők. A gyűjteményben 1998. november 4-én 9119 olyan tárgy volt, amely leltári száma alapján egyértelműen azonosítható a leltárkönyvbe bevezetett tárgymegnevezéssel. Ezek közül 6225-nek van leírókartonja és 4501-nek fotója, illetve 504-nek rajza. 3684 tárgyról leírókarton és fotó egyaránt készült. Leírókartonnal, fotóval és rajzzal 313 tárgy rendelkezik. A hiányosságokról: 2204 tárgyról a leltárkönyvi bejegyzésen kívül semmiféle részletesebb dokumentáció nem készült, se leírókarton, se fotó, se rajz. A szám nélküli, illetve hibás számmal rendelkező tárgyak száma 532. Eszerint az Afrika-gyűjtemény állománya 9651 tárgyból áll. Hiánylistára 966 tárgy került, de ebből még jócskán levonandók a cserék és átadások. Ez a munka - az eredeti csere-, illetve átadási dokumentumok, listák felkutatása, tanul101 Illusztrációként 11 fekete-fehér fotó szerepel a Fuszek-gyűjtemény tárgyairól: ltsz.: 135079, 135084, 136052,136631,136637 (teljes kép); 135054,135072,135075,136058,136075,136642 (részletkép). 102 Hátravan még a szám nélküli tárgyak egyeztetése a hiánylistával, a tárgycserék, kölcsönadások, átadások teljes és pontos felkutatása, a gyűjteményi leírókartonok és fotók egyeztetése a nyilvántartási anyaggal és fotónegatívokkal.
