Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Földessy Edina: Afrika-gyűjtemény
mányozása és összevetése leltárkönyvi adatokkal, illetve a gyűjteményi állománnyal - folyamatban van. A pozíciós leltárkönyvből kiderül, hogy az 1950 előtti 982 darabos hiányból 687 tárgy mellett nem szerepel revíziós pecsét. Az 1950 utáni hiánylistán szereplő 180 tárgy közül 76 darab rubrikái üresek. Az 1997-es revízió és az 1982-es szuperrevízió adatait összevetve a következők állapíthatók meg: 1. 1982 óta 972 tárggyal gazdagodott a gyűjtemény. A leírókartonok száma ehhez képest 799 darabbal nőtt, vagyis elmaradt a tárgynövekedés ütemétől, az addig felhalmozódott kartonelmaradás így valamelyest tovább növekedett. 2. Az 1982-es 865 darabos és az 1997-es 966 darabos hiánylistákról mindössze 200 tárgy egyezik meg. A többi tárgy vagy 1982-ben hiányzott és 1997-ben megkerült, vagy fordítva. A 2. számú ábra a tárgyak és leírókartonok arányát mutatja 1961-ben, 1967-ben, 1982-ben és 1997-ben. Az 1997-es revízió alkalmával igen szigorú A tárgyak állapota megítélés alapján a 9651 tárgy közül 3804 volt teljesen épnek tekinthető. A nagyon sérült, illetve nagyon hiányos tárgyak száma 82. Kiselejtezésre javasolt 10 darab. Egy olyan tárgy került elő, amelyet ugyan már kiselejteztek, mégis a gyűjteményben maradt. Raktárhelyzet Az Afrika-gyűjtemény raktárhelye három kisebb, egymásba nyíló helyiségből áll, melyek egyike galériázott. A tárgyak zöme zárt fiókos vagy polcos szekrényben van elhelyezve. A nagyobb méretű tárgyak (maszkok, szobrok, dobok, pajzsok, gyékények stb.) a szekrények tetejére, a galériára vezető lépcső alá vagy a fal és a szekrénysor közt fennmaradó üres helyre kerültek. A kisebb fegyverek, szerszámok, korbácsok és parázslegyezők sűrű, tálcás polcozású soron kaptak helyet papírvattával letakarva. A raktárban a tárgyak csoportosítása anyagféleségek és tárgytípusok szerint történt. Kivételt képeznek a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek derekán beérkezett egy-egy gyűjtőtől származó nagyobb gyűjtemények, melyek megbontadanul, egy helyen tárolódnak. Az 1997-es revízió alkalmával elkészült a raktárhelyek beosztása, aminek alapján a tárgyak adataival együtt a raktárhelyi pozíció is bekerült a számítógépes nyilvántartásba. A helyazonosítás négy eleme a következő: 1. a helyiség sorrendi száma római számmal, 2. szekrényegység vagy Salgó-tároló betűjele, 3. szekrénysor vagy Salgó-polc vízszintes felosztása arab számozással, 4. a vízszintes és függőleges tengellyel meghatározott egység belső bontása (fiók, polc) arab számjeggyel. A tárgyak raktározási körülményei aránylag megfelelőek, kivéve a textilekét és a növényi rostból font táskákét, melyek elhelyezése egyrészt zsúfolt, másrészt nem megfelelő méretű polcos, fiókos szekrényekben történt. Helyhiány miatt a kifektetésük nem lehetséges, az összehajtás pedig károsítja a tárgyakat. A dárdák összekötözve állnak. Az áttekintést lehetővé tevő elhelyezésük megoldásra vár. A nemrégiben beérkezett gyűjtemények elhelyezése egyre több gonddal jár. Helybővítésre a második terem galériázásával nyílna mód.
