Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Földessy Edina: Afrika-gyűjtemény
502 Földessy Edina Az 1950-es évek előtt elenyésző számban je- A gyűjtemény tudományos lent meg publikáció az Afrika-gyűjteményről. feldolgozása Tudósítások jobbára egyes kiállításokról szóltak, melyek különböző napilapokban láttak napvilágot (Cholnoky 1904a; 1904b;92 Kovrig 1937; Kalauz 1896; Vasárnapi Újság 1904). E korban a tudományos feldolgozás talán egyetlen példája a már említett osztrák Etta Donner (1940) által írt cikk Fuszek Rudolf gyűjteményéről. A libériái „anyagi kultúráról” képet adó és abba a Fuszek-tárgyakat beillesztő írás azért is érdekes, mert egyes tárgyakra vonatkozóan olyan magától Fuszektől származó információkat közöl, amelyekkel a múzeum egyébként nem rendelkezett93 A gyűjtemény tudományos feldolgozása valójában az ötvenes években kezdődött a szakmúzeológus Vajda László úttörő munkájával. Vajda behatóbban a Teleki- és Bornemi- sza-gyűjteményt és azok egyes tárgyegyütteseit tanulmányozta (Vajda 1953;94 1954b;95 195596). Ettől a kortól kezdve a kiállításokról - a vezetőkön kívül (Bodrogi 1956a; ÖS- TÁRSADALMAK 1982) - néprajzi szaklapokban is jelentek meg tudósítások (BODROGI 1952; 1977a; Sárkány 1972). Az 1960-as évek kiemelkedő tudományos publikációja a Bodrogi Tibor által írt Afrika művészete című, gazdagon illusztrált könyv (Bodrogi 1967a), mely a magyar kiadás után egy évvel angolul is megjelent.97 Az 1960-as években több, főként Torday- és Fuszek-tárgyakat bemutató tudományos-népszerűsítő cikk is megjelent tollából a Művészet című lap hasábjain (Bodrogi 1961c; 1963b; 1963c). Ebben a műfajban, melynek művelése az ötvenes években vette kezdetét (Vajda 195698 99), a későbbiekben is publikáltak más, a Nemzetközi Osztályon dolgozó és az Afrika-gyűjtemény kezelésével megbízott muzeológusok (BOGLÁR- Ecsedy 1971;" Vidacs 198310°). 92 A cikk egyik érdekessége, hogy illusztrációként 3 fotót közöl a kiállításról (447. és 448. o.), amelyről más képi megörökítés eddig még nem ismert. 93 Illusztrációként 14 fekete-fehér fotó szerepel a Fuszek-gyűjtemény tárgyairól: ltsz.: 135038, 135047, 135048 (elcserélve), 135061, 135081, 135087, 135093, 135099, 135139, 135142, 136101, 136636, 136642, 136651. Donner több fotót közöl Fuszek magángyűjteménybeli tárgyairól is. 94 Ebben a publikációban Vajda 39 fekete-fehér fotót közöl a Bornemisza-gyűjteményről, ltsz.: 53673- 53688, 53690-53704, 53707-53709, 54259-54260. 95 A cikk illusztrációi 1 fekete-fehér fotó (ltsz.: 51.8.45) és 12 rajz: ltsz.: 3064-3065 (Teleki-gyűjtemény), 45109-45115, 52841, 52844, 52846 (Bornemisza-gyűjtemény). 96 Illusztrációként 9 fekete-fehér fotó szerepel a Bornemisza-gyűjteményről, ltsz.: 53056-53064. 97 A mű 8 tárgyról színes, 143 tárgyról pedig fekete-fehér fotót közöl. A Néprajzi Múzeum tárgyain kívül magyar magángyűjtők, valamint a drezdai, lipcsei és prágai néprajzi múzeumok tárgyai is szerepelnek a következő megoszlásban: Néprajzi Múzeum (gyűjtő megnevezése nélkül): 18 fotó, Fuszek-gyűjtemény: 34 fotó, Torday-gyűjtemény: 21 fotó, Rudnyánszky István magángyűjtő: 14 fotó, Vértes László magángyűjtő: 7 fotó, Berndorfer Alfréd magángyűjtő: 3 fotó, Bornemisza-gyűjtemény: 1 fotó, Votin József, Gyurkó László, Kós Péter magángyűjtők: 1-1 fotó, külföldi múzeumok: 50 fotó (a múzeumban gyengén vagy egyáltalán nem képviselt tárgycsoportokról, területekről: benini bronzok, kameruni maszkok, Nigéria (jómba, ibo), Guinea, Kongó (jaka, luba, mangbetu, azande). 98 6 fekete-fehér fotó szerepel illusztrációként a Torday- és a Fuszek-gyűjteményről (beazonosított ltsz.: 80500, 800507, 80505 és 136645). 99 A szerzők 6 fekete-fehér fotót közölnek a Torday- és a Fuszek-gyűjteményről. 109 A cikket 1 színes tárgyfotó illusztrálja (ltsz.: 135101).
