Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)

II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Földessy Edina: Afrika-gyűjtemény

496 Földesrí Edina ve a két faragvány eltűnt”.64 További pikantériája a dolognak, hogy egy bejegyzés szerint csak a 135148-as tárgyat sikerült törölni, mert a többi a magyar Matyasovszky-Zsolnay-gyűjtemény- ben van (illetve azokon a leltári számokon szerepel), melyet 1951-ben helyeztek letétbe a mú­zeumnál. A megjegyzés annyiban téves, hogy két tárgy biztosan a Fuszek-gyűjteményből való (135163, illetve ami helyette volt és 137662, illetve helyesen 136662). Vértes Lászlóval cserék is bonyolódtak. Irattári adatok szerint 1949-ben a Fuszek- gyűjteményből a 135071 leltári számú, a libériái kpelle törzstől származó maszkot adta oda a múzeum egy nyugat-afrikai származású elefántcsont kürt ellenében (ltsz.: 141956). A maszk mind a mai napig megvan, de a kürt további cserével Patkó Imre műgyűjtő újságíróhoz került.65 1950 februárjában a múzeum egy új-guineai bálványszobrot ajánlott fel Vértes Lász­lónak egy libériái trónszékért. A cserét Szendrey Ákos főigazgató-helyettes azzal indokolta, hogy bálványszobor több példányban van a múzeumban, míg a trónszék értékesen egészíte­né ki a gyűjteményt. Ugyanez év szeptemberében viszont Vértes az, aki egy új-guineai ős­szobrocskát ajánl fel egy afrikai szoborért (ltsz.: 142724), mely tárgytípusból Szendrey sze­rint bőséges gyűjtemény van a múzeumban, míg az új-guineai tárgy - ugyanazokkal a szavak­kal élve, mint az előző esetben - „értékesen egészítené ki” a gyűjteményt.66 Az Afrika-gyűj- temény szoboregyüttese akkoriban körülbelül 40 darabosra volt tehető, ami a „bőséges” jel­zőt egyáltalán nem tette indokolttá. Egyébként az afrikai szobor abból a dr. Bedő Rudolftól 1950-ben megvett 7 darabos faragványegyüttesből került ki, amelyből megmagyarázhatatlan módon mára, a Vértes Lászlóval való cserén túl, újabb két darab hiányzik. 1969-ben Patkó Imrével történt csere, aki 10 tárgyat adott 9 múzeumiért. Ezek kö­zött volt egy Fuszek- és egy Torday-tárgy is. A csere indokaként az odaadott tárgyak több pél­dányban való megléte vagy bizonytalan származása, a kapott tárgyak esetében a gyűjtemény­kiegészítés szerepelt.67 A Fuszek-tárgy (ltsz.: 136667) nincs meg másolatban, és ha a fotóról jól látni, egy maszk készítési fázisát mutatja, amikor az még nincs hátulról leválasztva a fada­rabról. Talán ezért is szerepel különböző listákon különböző megnevezésekkel: maszkután­zat, szobor. Ha ez a feltételezés igaz, a tárgy egészen különleges értéket képvisel. A Torday- tárgy (ltsz.: 80506) egy Janus-arcú pohár volt, mely típusból csak pár darabbal rendelkezett a múzeum, és szintén a legbecsesebb tárgyak egyikének számított. Sorban az utolsó, legnagyobb mértékű cserére a hetvenes évek elején került sor, az ötödik állandó kiállítás anyagának összeállításakor. Ezt a témát a Kiállítások című résznél tár­gyaljuk. (Az Afrika-gyűjtemény gyarapodásáról lásd az 1. számú ábrát.) A gyűjtemény tudatos összeállítására való tö- Megvalósulatlan gyarapodási rekvés példájaként már említettük, hogy lehetőségek 1895-ben Jankó miként igazította el a Mada­gaszkárra készülő Szánthai urat a néprajzi gyűjtés dolgában. Ez a gyűjtés ismeretlen okok miatt sohasem valósult meg. Arról is volt szó, hogy az osztrák-magyar hadihajók felkérést kaptak a múzeumtól néprajzi tárgyak gyűjtésére. Hiába adódott a nagy lehetőség az Afrika-gyűjtemény számára (is), ha a hajók - nyilvánvaló 64 NMI 863-0866/1961. 65 NMI 361/1969. Csere Patkó Imre műgyűjtővel. 66 NMI 48/1950. A néprajztudomány terve 1950. évre. 67 Lásd a 65. számú lábjegyzetet.

Next

/
Thumbnails
Contents