Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Földessy Edina: Afrika-gyűjtemény
Afrika-gyűitemém 493 átszámozások során nem minden esetben jelölték az eredeti leltári számot, így fontos információk vesztek el a gyűjtőre, a tárgyak eredeti bekerülési dátumára vonatkozóan. Azonban beazonosítatlan, beazonosíthatatlan tárgyak is előkerültek, melyek zöme lándzsa és nyilvesz- sző. Raktárrendezés címén összesen 1247 tárgyat leltároztak be, ami az Afrika-gyűjtemény számszerű, de nem mennyiségi növekedését jelentette.48 Múzeumi átadások A gyűjteménygyarapítás egyik formája volt már a kezdetektől a Nemzeti Múzeum egyes osztályai, illetve múzeumok közötti átadás. A múzeumok születésénél a gyűjtőterület, a gyűjtendő tárgykörök körüli bizonytalanság, majd később - a profil kialakulásakor - a gyűjteménybe nem illő tárgyaktól való megszabadulás igénye eredményezett tárgyátadásokat. Ez a gyarapodási mód a magyar gyűjteményeknél volt a legmarkánsabb, de az Ázsia-gyűjteményt is nagymértékben érintette a Xántus-, Zichy- és Hopp Ferenc-féle gyűjtemények esetében. Afrikai tárgyak gyűjtésére - főként ha a fekete-afrikai területre gondolunk - egyedül a Néprajzi Múzeum specializálódott. Az Iparművészeti Múzeum egyiptomi anyagot és arab behatású, művészi kivitelű tárgyakat gyűjtött Afrikából. Az ókori egyiptomi gyűjtemények múzeumok közötti vándorlásáról és a Szépművészeti Múzeumba való révbe jutásáról már volt szó. A Néprajzi és az Iparművészeti Múzeum (Hopp Ferenc Keletázsiai Múzeum) között olyan megítélés szerint kerültek tárgyak átadásra, hogy azoknak művészi vagy néprajzi értéke domináns.49 Fekete-afrikai anyagra azonban ez nem vonatkozott. A már említett, 1898-as Xántus-féle egyiptomi szobrokon kívül az első, múzeumtól származó afrikai tárgyak 1907-ben érkeztek: 13 marokkói tárgy a M. K. Kereskedelmi Múzeumtól.50 51 1916-ban a Régiségtártól, Révai Ferenc hagyatékából kapott a múzeum 6 észak- és kelet-afrikai tárgyat. Az 1920-as évek első felétől váltak gyakoribbá az átadások. 1921-ben 168 afrikai tárgy érkezett a Hopp Ferenc Keletázsiai Múzeumtól, a gyűjtő hagyatékából. A világutazó, akinek főleg észak-, kelet- és dél-afrikai tárgyai voltak, 1898-ban, 66 éves korában Kongóban is járt. Ő volt az első utas, aki turistaként tette meg a Stanley Pool és Matadi közti utat vasúton - legalábbis Így mutatták be Hopp Ferencet Matadiban a francia kormányzónak. Hopp a városban francia altisztektől elefántcsont agyarakat és kürtöket, valamint a Felső-Kongó vidékéről származó fegyvereket vásárolt (Bendefy-Benda 1934. 187-200). Ezek a tárgyak szintén bekerültek az Afrika-gyűjteménybe. 1950-ben a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja elrendelte a vidéki közgyűjtemények Európán kívüli néprajzi anyagának központi - a Néprajzi Múzeumban történő - elhelyezését. Indokként a tudományos feldolgozás megfelelő szakmai keretének biztosítása és a vidéki múzeumok nem megfelelő raktározási helyzete szerepelt, szemben a Néprajzi Múzeum akkori, Könyves Kálmán körúti épületében megteremtett korszerű feltételek48 Kivétel a 97.39.1-97.39.7 leltári számú tétel, mely a Nyilvántartási Osztály raktárából került az Afrika- gyűjteménybe. 49 NMI 79/1921. A Hopp-féle hagyaték jegyzéke. 50 Az átadásról szóló NMI 45/1907 számú iratban (Kimutatás a MNM Néprajzi Osztálya által a keleti mintatárból kiválasztott tárgyakról) 17 tárgy szerepel. 51 NMI 68/1950. Néprajzi tárgyak elhelyezése az Országos Néprajzi Múzeumban.
