Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Földessy Edina: Afrika-gyűjtemény
494 Földessv Edina kel.51 Négy vidéki gyűjteményt érintett a központosítás: Debrecen, Győr, Miskolc, Szeged. A nemzetközi anyag kiválasztásával Bodrogi Tibort bízták meg a Néprajzi Múzeum részéről. A vidéki múzeumok a kényszerű átadás fejében régészeti vagy magyar anyagot kértek cserébe, illetve - Szeged esetében például - bizonyos gyűjtemények számukra történő megvásárlását indítványozták.52 Ezen igények megnehezítették a nemzetközi gyűjtemény központosítását, lévén hogy a Néprajzi Múzeum nem tudott azoknak egykönnyen eleget tenni. Mindenesetre e rendelet nyomán került át 1953-ban Szegedről Budapestre 18 afrikai tárgy, mint arról részletesebben beszámoltunk a Torday-gyűjtemény kapcsán, továbbá Miskolcról egy tárgy (ltsz.: 53.122.1). Tárgyak átadási lehetőségével a Néprajzi Múzeum is élt, ami afrikai tárgyakat is érintett. Néhány konkrét példa: 1921-1922-ben oktatási célokra adtak át örök letétként az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskolának tárgyakat Hopp Ferenc hagyatékából. Zömmel természetrajzi anyagról (kagyló, csiga, strucctojás) volt szó, azonban akadtak fatárgyak, egyiptomi kerámia, szfinx, mécses, szkarabeusz is az átadott közel 200 tárgy közt. Bátky ezekről a Hopp-féle tárgyakról úgy nyilatkozott, hogy muzeális értékük nincs, és nem is lettek leltárba véve.53 Ugyanekkor kapott a Földtani Intézet és a Nemzeti Múzeum Ásvány- és Növénytára tárgyakat a Néprajzi Múzeumba jutott Hopp-gyűjteményből54 Az 1920-as évek elején a múzeum eladás révén is selejtezett tárgyakat. Az Afrika- gyűjteményben addig felgyülemlett 50 kg elefántcsontot (agyar és töredékek) kilogrammonként 900 koronáért értékesítették. A befolyt összeget magyar fizikai antropológiai kutatásra kívánták volna fordítani,55 ám azt végül is az állampénztárba kellett befizetni56 A Könyves Kálmán körúti épületbe való költözéskor túlzsúfoltság miatt döntöttek egyes tárgyak selejtezéséről. Ebbe a kategóriába olyan tárgyak kerültek, melyek nem letétként vagy ajándékként voltak a múzeumban, nem rendelkeztek tudományos vagy muzeális értékkel, és több darab volt belőlük. A Néprajzi Missio anyagából sok ázsiai és néhány afrikai tárgy került így árverezésre, például a Nemzeti Vagyonmentő Vásár aukcióján. Az afrikai anyagból művészi kivitelű, városi kultúrára jellemző darabokat válogattak: alexandriai csont- és ébenfa berakású asztalkát (ltsz.: 26479), szőttes sálakat (ltsz.: 26452-26453), tuniszi hímzett térítőt (ltsz.: 2 6 2 8 2).57 Mai tudásunkkal sajnálattal állapítható meg, hogy egyetlenegy hasonló asztalka sem maradt az Afrika-gyűjteményben, és hogy a jelenlegi, nem kifejezetten gazdag textilanyagban is még megfértek volna az árverésen kiselejtezett tárgyak. A Néprajzi Múzeumba „be nem oszthatódként jelzett zoológiái relikviákat az Országos Magyar Természettudományi Múzeumba küldték: a Fuszek-gyűjteményből például majombőrt és két gyíkbőrt. Ez a besorolás azonban kérdéseket vethet fel, hiszen a gyűjteményben a mai napig is vannak kikészített állatbőrök. 52 NMI 68/1950 és 90/1950. 53 NMI 79/1921, 13/1922. 54 NMI 79/1921. 55 NMI 9/1921. Néprajzi Osztályban eladásra kerülő tárgyak lebonyolítására bizottság létesítése. 56 NMI 23/1921. Prónay Mihálynak köszönőlevél az ajándékozott tárgyakért. 57 NMI 35/1924. Eladásra javasolt tárgyak ügye. A tengerentúli anyag egy részének raktári elhelyezését és kiselejtezését Kemény György végezte (NMI 6/1925. Évi jelentés a gyűjtemény gyarapodásáról.).
