Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Kerezsi Ágnes: Európa-gyűjtemény
458 Kerezsi Agnes múzeumok gyűjtőterületét, s úgy intézkedett, hogy a nem onnan származó tárgyakat adják át az illetékes múzeumnak. Az említett tárgyak küzül 7 darabot még Herman Ottó gyűjtött 1888- ban. A tárgyak között kéregdobozok, faedények, vadászkések és egy rénszarvasiga található. 1963-1993 között mindössze 9 lapp tárggyal gyarapodott az Európa-gyűjtemény, továbbá raktárrendezés során került elő 5 db tárgy.18 A finnugor népek által lakott területeken kívül az Oroszország területén végzett egyéb gyűjtések száma elenyészően csekély. Közülük említést érdemel a Semayer Vilibáld által a múzeumnak ajándékozott 72 tárgy, melyek nagy része lélekmelegítő, és földrajzi meghatározásként csak Oroszország szerepel róluk a törzskönyvben (ltsz.: 46530-46534, 46346-46412). Ezenkívül összesen 14 orosz tárggyal rendelkezik a múzeum,19 melyből 5 darab (tálka, pipafej, ostor és 2 lapát) Lévay Gyula gyűjtése és hagyatéka 1987-ből.20 Az egyik legszebb orosz tárgyhoz ugyancsak 1987-ben, másik két tárggyal együtt, vásárlás útján jutott a múzeum (ltsz.: 87.32.1-87.32.3). Ez egy 19. századi mezenyi festett guzsaly, párhuzamai a szentpétervári Orosz Múzeumban láthatók. Az utolsó orosz tárgygyarapodás 1989-ben történt. Némethy Endre ajándékozott egy cserépből készült gyermekjátékot a múzeumnak (ltsz.: 89.51.1). Jankó János után 10 évvel járt a csuvasok között Mészáros Gyula osztálybeli gyakornok, aki a csuvas nyelv tanulmányozása mellett 21 tárgyat is gyűjtött a Kazanyi Kormányzóságban élő csuvasoktól (ltsz.: 79786-79806). Ezek elsősorban viseletdarabok, például ingmellek, ingujjak, illetve áldozati figurák. Mészáros Gyula 1909-es útja során a baskírok között is járt, ahol igen jelentős tárgyegyüttest gyűjtött. Beutazva az Orenburgi Kormányzóság különböző falvait, 338 baskír tárgyat gyűjtött.21 Gyűjtésén átgondolt muzeológusi koncepció érezhető. Igyekezett a legjelentősebb gazdasági tevékenységek eszközeiből, a gyakori használati tárgyakból és a tipikus viseletdarabokból egy komplex tárgyegyüttest összeállítani. így kerültek be a múzeumba a lótartáshoz kapcsolódó kengyelek, ostorok, kumiszos tömlők és tálak, vadászati eszközök, mint például nyilak, íjak, csapdák vagy a halászat eszközei, például hálók, horgok. A baskír viseletét sajnos nem teljes öltözetek, hanem egyes darabok képviselik, például szoknyák, ingmellek, kalapok, süvegek, lábbelik és ékszerek. Oroszország európai részén és a finnugor, illetve más rokonnépeken kívül az Euró- pa-gyűjteményhez tartozik még természetesen az Európában élő többi nép is. Az Európa- gyűjtemény ilyen módon való kialakítására, csakúgy mint a többi gyűjteményére 1947 után került sor. Az igen szerteágazó, egymástól merőben eltérő kultúrákat egyesítő gyűjteménynek ez a része korántsem olyan tudatos gyűjtési tevékenység eredményeképpen született, mint a finnugor anyag, ezért az egyes népeket bemutató tárgycsoportok egyik népnél sem tekinthetők teljesnek, sőt sok esetben nagyon is hézagosak vagy egysikúak, továbbá mind mennyiségében, mind minőségében óriási különbségek vannak az egyes népek között. Hosszú éveken keresztül az európai népek néprajzának gyűjtésében az az elv és irányvonal érvényesült, amelyet még Jankó János fogalmazott meg 1896-ban. A magyarokon kívül fontosnak tartotta az Osztrák-Magyar Monarchia területén élő nemzetiségek néprajzának kutatását is, „hogy lássuk, nemzetiségünk ethnoszában mennyi maradt meg az eredetiből 18 Ltsz.: 63.71.1, 64.27.1, 66.12.3,74.215.1, 87.13.187-87.13.191, 88.84.10, 89.38.35-89.38.36,89.38.41, 89.38.43. 19 Ltsz.: 66.107.8, 66.152.7-66.152.8, 72.4.1, 80.61.1. 20 Ltsz.: 87.13.197, 87.13.218-87.218.219, 87.13.226-87.13.227. 21 Ltsz.: 79950-79992., 80106-80115, 83196-83393, 84542-84628.
