Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Kerezsi Ágnes: Európa-gyűjtemény
Európa-gyűjteme'rn 457 tejfeldolgozáshoz szükséges tárgyakat, például sajtmintát, vajmintát, köpülőt, aludttejes tálat és egyéb kisebb háztartási tárgyat, például mérleget, vaslábat, kávédarálót, merőkanalat stb. 1959-ben 20 finnországi lapp tárgyat adott át a debreceni Déri Múzeum Ecsedi István 1928-as gyűjtéséből (ltsz.: 59.101.1-59.101.20), férficipőket, dohányzacskókat, késeket, kanalakat, tűtartókat, bölcsőmodelleket, övét, babát és pipát. A finn Nemzeti Múzeummal a következő és egyben utolsó műtárgycserére 1982-ben került sor. Ekkor a Néprajzi Múzeum egy faddi szobabelsőt vásárolt és küldött el a finn múzeumnak, cserébe bútorok és egy lapp rénszarvasszán érkezett (ltsz.: 82.91.1- 82.91.13). Az utolsó finnországi gyarapodás 1992-ben történt, amikor Lehtinen Ildikó, a Finn Nemzeti Múzeum néprajzkutatója 3 inari festménymásolatot ajándékozott a Néprajzi Múzeumnak.15 A lapp gyűjtemény, bár nem nagy, de jónak mondható. Sokrétűségében természetesen meg sem közelíti a tudatosan fejlesztett finn gyűjteményt, mégis jelentősnek mondható. A négy ország - Oroszország, Finnország, Svédország és Norvégia - területén élő lappok közül az Európa-gyűjteményben elsősorban a Norvégia területén élők vannak képviselve, bár szórványos gyűjtések Finnországból is előfordulnak (lásd Ecsedi István 1928-as gyűjtését vagy a már szintén említett lapp szánt). A legelső tárgycsoport a 102. számú törzskönyvi bejegyzés szerint 1894-ben egy „állatkertben tanyázott lapp karavántól vétetett”. Az összesen 38 tárgyból álló anyag elsősorban edényeket tartalmaz (ltsz.: 5654-5691). Gyűjtés útján került a múzeumba 1901-ben Halász Ignác nyelvész lappföldi anyaga. A tudós három alkalommal is járt a svédországi és norvégiai lappoknál, 1884-ben, 1886- ban, 1891-ben és ott hónapokon át élt együtt a lapp rénszarvaspásztorokkal. Nemcsak nyelvüket, szokásaikat tanulmányozta, hanem tárgyakat is gyűjtött tőlük, elsősorban a norvégiai lappoktól. Ezek 1901-ben, halála után - felesége ajándékaként - kerültek a Néprajzi Múzeumba. A 19 darabból álló anyagban pipa, sajtminta, kés, kanál, cipő és tűtartó található (ltsz.: 23602, 32587-32605). Újabb norvégiai lapp anyag jutott a múzeumba 1906-ban, Malatinszky Györgyné ajándékaként. A 14 darabból álló tárgyegyüttesben lapp sapkák, csontból készült, karcolással díszített kanalak, apró bőrből készült játékbölcső, szánkómodell is található, de van az ajándék között három svéd kanál és egy norvég pipa is (ltsz.: 58007-58020). A legnagyobb és legértékesebb lapp tárgycsoportot Báthori Ferencnek köszönheti a múzeum. A 88 tárgyból álló együttest 1906-ban gyűjtötte, melyek között elsősorban háztartási eszközök, például fatányérok, rénszarvasagancsból, illetve csontból készült kanalak, kések, gyertyatartók, olajlámpák, fésűk, varráshoz használt eszközök vannak. Jóval kisebb a száma a viseletdaraboknak, melyek között övék, női ruha, sapkák találhatók.16 Kisebb gyarapodások a későbbiek során többször is előfordultak, melyek részben ajándékként,17 részben vétel útján kerültek a múzeumba. így például 1913-ban vett Nádler Róbert a norvégiai Tromsöben 2 lapp kanalat rénszarvascsontból, melyeket csak évtizedekkel később, 1960-ban vásárolt meg a múzeum Gyárfás Gizellától (ltsz.: 60.118.1-60.118.2). 1958-ban került át a Mezőgazdasági Múzeumból 11 norvégiai lapp tárgy (ltsz.: 59.92.1-59.92.11), ugyanis a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja meghatározta a 15 Ltsz.: 92.111.1, 92.112.1, 92.113.1. 16 Ltsz.: 69967-69982, 79810-79877, 119953-119956. 17 Ltsz.: 27992-28001, 58248-58249, 70872-70874.
