Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Kerezsi Ágnes: Európa-gyűjtemény
454 Kerezsi Ágnes nya, női és férfiövck, kés, női és férfiingek, női és férficsizmák, fejre való törülközők, sapkák, blúz, szoknya, cipő, végül két munkaeszköz, egy pányva és egy lentiloló.) Vikár László népzenekutató és Bereczki Gábor nyelvész 1958 és 1979 között kilenc közös expedíciót tett a Yolga-Káma vidékére. A finnugor népek közül a mordvinok, marik és udmurtok dalkincsét kutatták, és néhány tárggyal is gazdagították a Néprajzi Múzeum Európa-gyűjteményét.11 Az 1990-es évekig a Szovjetunió „gulág” zónájában élő finnugoroktól lehetetlen volt gyűjteni, mert külföldieket nem engedtek be ezekbe a köztársaságokba. Ezért a finnugor népektől csak nagyon ritkán ajándékként vagy vásárlás útján került be anyag a gyűjteménybe, így jutott a múzeum három, Bereczki Urmasz által gyűjtött hanti tárgyhoz a hantik szent falujából, Lombovozsból 1983-ban (ltsz.: 83.97.1-83.97.3). 1992-ben Juvan Sesztalov many- si költő ajándékozott a múzeumnak 15 igen értékes manysi tárgyat, közöttük rénszarvasbőr bundát, csizmát, valamint más viseletdarabokat, továbbá kéregedényt és babákat (ltsz.: 92.108.1-92.108.15). 1992-ben Birinyi József mordvin kutatóútja során 24 tárgyat gyűjtött, melyek elsősorban textíliák, női ingek, harisnyák, háziszőttesminták, de van a tárgyak között lábbeli is (ltsz.: 92.77.1-92.77.24). Legutóbb 1998-ban gyarapodott a gyűjtemény 4 mordvin tárggyal. Az 1980-as évek végén bekövetkezett politikai változások után lehetővé váltak a rendszeres kutatások Oroszországban. így több kutató mellett e tanulmány szerzője 1989— 1995 között hat-hat alkalommal végzett terepmunkát a keleti hantik és az udmurtok, valamint egy alkalommal a marik között, aminek szerves részét képezte néprajzi tárgyak gyűjtése is.12 Áttekintve az Európa-gyűjtemény anyagát elsősorban olyan tárgyak gyűjtésére került a hangsúly, amelyek vagy hiánypótlóak (például teljes udmurt és mari viseletek), vagy azért érdekesek, mert már van hasonló belőlük (például mari és udmurt kendők, dísztörülközők, hanti viseletdarabok, kéregedények), de egy száz évvel ezelőtti állapotot tükröznek. A gyűjtés során fontos szempont volt, hogy a viseletek minden darabja, csakúgy mint a használati eszközök és kultikus tárgyak, lehetőleg egyetlen háztartásból származzanak. A megélénkülő kulturális kapcsolatoknak köszönhetően a múzeum udmurt anyaga gyarapodott jelentősebb mértékben. 1991-ben Konsztantyin Klimov néprajzkutatótól jutott a gyűjtemény 12 északi és déli udmurt viseletdarabhoz (ltsz.: 91.77.1-91.77.12). A Néprajzi Múzeum és az Udmurt Nemzeti Múzeum által kötött együttműködési szerződés keretében nemcsak kutató-, hanem tárgycserékre is sor kerülhetett. 1993-1996-ban 77 tárgyat (kaftánok, női ingek, melltakarók, kötények, fejkendők, lábszárvédők, bocskorok) vásárolt, illetve kapott ajándékba a múzeum az Udmurt Nemzeti Múzeumtól.13 A többi finnugor nép köréből jelentős anyaggal még az észtektől, finnektől és lappoktól rendelkezik a múzeum. A nagyon jónak mondható észt tárgyegyüttes két nagy gyűjtésnek köszönhetően alakult ki. Az első, 36 darabból álló, 1894-ben gyűjtött tárgycsoporthoz Otmar Kallas észt „néprajzi író” révén jutott a Néprajzi Tár. Az anyag elsősorban viseletda11 Összesen 2 udmurt (ltsz.: 68.118.1-68.118.2) és 4 csuvas (ltsz.: 66.121.1-3 és 68.119.1) tárgy. 12 Ez összességében 240 tárgyat jelentett az alábbi megoszlásban: 96 udmurt (ltsz.: 91.1.1-91.1.47, 91.89.1- 91.89.28, 93.12.1-93.12.13, 93.66.1-93.66.8), 42 mari (ltsz.: 90.77.1-90.77.42) és 102 hanti tárgyat (ltsz.: 90.95.1-90.95.4., 91.2.1-91.2.11, 91.18.1-91.18.26, 91.49.1-91.49.34, 91.67.1-91.67.7, 92.76.1- 92.76.9, 93.66.1-93.66.8, 95.73.2-95.73.4) jelentett. 13 Ltsz.: 93.34.1-93.34.19, 93.53.1-93.53.31, 95.29.1-95.29.12, 96.49.1-96.49.15.
