Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Szacsvay Éva: Egyházi gyűjtemény
Egyházi gyűjtemény 425 Az eredeti levél: Tekintetes Igazgatóság! 1840 év körül épített templomunkat lebontatni szándékozunk. E kis ref. templom tetőzete magyaros mozaik festéssel van ellátva, mely bibliai képek és magyaros régi díszítésekbül áll. Most egyházam megbízásából van szerencsém kérdezni, miszerint nem óhajtja-e a Tekintetes Igazgatóság ez érdekes és ritka mennyezet festéseket a múzeum számára megszerezni, mielőtt a bontás alkalmával elpusztulnának? Ha igen, úgy méltóztassék megvizsgáltatások és megszerzésök végett megbízottat küldeni. U. v. állomásunk Sellye, hol fiákkert mindig lehet kapni. Szíves értesítést kér Kemse, u. p. Zaláta, Baranya vm. 1913, febr. 27 tisztelettel Szentpétery Pál ref. ... tanító A levél alján Györffy István feljegyzése: Küldjön bő leírást és árajánlatot a mennyezetről. A leszedést és vasúthoz szállítást ők fedezik mi pedig a vasúti szállítást. 913. III. 28. Györffy. Györffy kérésére tudománytörténeti értékű leírás érkezett a lelkésztől a templom belső berendezéséről, építészeti szerkezetéről. A levélből a számunkra különösen értékes részletek olvashatók: A templomhoz most torony van építve. Eredetileg külön templom és külön harangláb állott. A templom typikus „ormánsági” „talpas” templom. Fundamentom nélkül épült. A templom helyét agyaggal feltöltöttek és jól lesulykolták. Erre fektették a négyszögbe összerótt [sic!] hatalmas talp- „»„..nHílriit A taloakba megtámogatott oszlopokat. Ezekre a tetőt. A közét rekesztett fallal vagy sövény tapasztással falnak készítették. Valamikor itt az urmansaguau lflfllí dyCV. ,^.jplomok voltak. Száz évvel ezelőtt a mi falunké [Sellye] is ilyen volt. Amikor az árvíz többször fenyegette, emelőrudakkal egyszerre felemelték s alája csúsztattak hengeresre faragott fatörzseket és a templom elé fogták a falu összes lovait és úgy huzatták fel a domb tetőre a völgyből teljes egészében. A drávapalkonyait pedig az 1832-iki nagy árvízkor kivitte a temetőbe (2 kilométrnyire) a viz s ott akadt meg egy nagy nyárfában. Éhez pányvázták a templomot és úgy vonszolták vissza. Ma már talpas templom nincs több nálunk. Csak a kemseiü Ennek a napjai is meg vannak számlálva! Még ezen a nyáron újat építenek helyette! Nagyságos Uram! Nem jó volna-é erről az utolsó maradványról pontos mérnöki rajzot, színezett képet, vagy legalább fényképet készíttetni múzeális szempontból? Vagy nyomtalanul tűnjön el teljesen? A templom kicsi. Belvilága 6.18 m. széles 12.70 m. hosszú és 4 m. magas. Festett az egész mennyezete. Veresre festett léczekkel ez a mennyezet 129 téglány alakú (90*65 cm. belvilág) mezőre van osztva. A festék színe élénk és kivéve talán 3 mezőt, mindenütt teljesen jókarban. A deszkák 2 cm vastagok 21-21.5 cm szélesek és 4-5 mezőt végigérő hosszúak. A festett oldalukon jók. A másik oldaluk is elég jó. Van egy pár szúette. A deszkák leszedése szerfelett sok gondot kíméletet igényel. Régi fajta kovácsolt szegekkel vannak felverve miket a deszkák megsértése nélkül nem lehetne kivenni. Az egyház fogja leszedetni és pedig úgy, hogy amely szeg nem enged, azt a deszka és gerenda közt vékony ráspolylyal elvágatja. Egyszóval a sérületlen leszedést garantálja az egyház.
