Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)

I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Szűcs Alexandra: Szokás- és játékgyűjtemény

372 Szűcs Alexandra

jelentős tárgyegyüttes kevés akadt. A gyermekjátékok esetén kiugró N. Bartha Károly 61 darabos alföldi gyűjtése (ltsz.: 53.59.1-53.59.57), a Fülep Lajos művészettörténész hagyatékából bekerült 108 darabos (ltsz.: 52.71.249-52.71.353, 52.71.355-52.71.357), illetve egy megvásárolt 138 darabos hímestojás-kollekció (ltsz.: 56.56.1-56.56.138), amelyek összetételüket tekintve vegyesek, és sajnos az egyes darabok adatolatlanok. A múzeum munkatársainak köszönhetően ismét néhány fontos darabbal gyarapodott a gyűjtemény. Földes László 10 darab (ltsz.:

57.61.1- 57.61.10), Csilléry Klára és Raffay Anna 2-2 darab busó farsangi tárgyat (ltsz.:

57.45.1- 57.45.2, illetve 55.44.1-55.44.2), Hofer Tamás (ltsz.: 54.55.62, 55.75.49, 58.107.2- 58.107.5), Kodolányi János,38 illetve Fél Edit (ltsz.: 53.118.2-53.118.8) fejfákat, Kresz Mária temetési lámpásokat (ltsz.: 50.17.47-50.17.50) és búcsúból való gyermekjátékokat (ltsz.: 141419-141422) gyűjtött. Hímes tojások Andrásfalvy Bertalan révén Tolna megyéből (ltsz.: 57.24.20-57.24.36, 57.41.1-57.41.5), Erdélyi Zoltán révén a Hont megyei Bernecebarátiból (ltsz.: 58.34.5-58.34.30), Manga János révén Őrhalomról (ltsz.: 57.41.6-57.41.14), Kodolányi János révén Baranya megyéből (ltsz.: 57.24.37-57.24.41) kerültek a gyűjteménybe.

1949-től 1951-ig a múzeum egyik kiemelkedő tudományos tevékenységét a tisza- igari kutatás jelentette. Ismét csak annak ellenére, hogy Szendrey részt vett a munkában, a kutatásnak pedig része volt a tárgygyűjtés - ez képezte az 1950-ben felépített kiállítás anyagát (Balassa 1955a. 503) -, tárgyakat nem hozott a gyűjtemény számára. Tiszaigaron (is) szokás- és néphitanyagot gyűjtött a korábbi módszerrel.39 Gyűjtésében és a gyűjtött anyag feldolgozásában semmi nyoma a tiszaigari kutatás elméleti-módszertani célkitűzéseinek (ez utóbbiakról BALASSA 1954b. 303). Diószegi Vilmosnak köszönhetően került be 10 darab rontáselhárító tárgy (ltsz.: 50.14.48.1-50.14.48.10). Az egyetlen szokástárgyat, egy aratókoszorút (ltsz.: 50.14.109) a helyi állami gazdaság ajándékozta a múzeumnak. Szintén ekkoriban,

1948-tól indult a Néprajzi Intézet dunántúli falvakba telepített bukovinai székelyeket kutató csoportja 28 tagjának munkája (DéGH 1950. 127-128). Csermák Géza egy hidasi betlehe- mes álarccal (ltsz.: 141648) gyarapította a múzeumot. Diószegi Vilmos szintén Hidasról 5 darab néphittel kapcsolatos tárgyat (ltsz.: 141649-141653) gyűjtött. Kétyről 4 darab aprószen- teki korbács (ltsz.: 141642-141644, 141646) és egy betlehemes álarc (ltsz.: 141645) került a gyűjteménybe (Hetény János és Manga János gyűjtése).

Korszakunkban és később az 1960-as években is a muzeológusok évente akár hónapokat is gyűjtéssel töltöttek. Ennek hátterében az 1950-es évek elején kibontakozó, majd az 1960-1970-es években tovább folytatódó új gyűjtési stratégiák álltak, melyek más gyűjteményekben mennyiségileg és minőségileg is kimagasló gyarapodást eredményeztek (Balassa 1954b. 300-301; Fél 1989. 14; Kresz 1977b. 34; Bodrogi-Vincze 1962. 5).

Ez a korszak egyben a megvalósítandó feladatok kijelölésének ideje is volt. Kresz Mária többször hivatkozott tudománytörténeti áttekintésének egyik része összefoglalja a játékkutatásra váró témákat (Kresz 1948. 8-10, 12, 14). Ezek egy részének megvalósítása éppen az ő nevéhez fűződik (KRESZ 1942a; 1942b; 1944; 1949; 1959). Sajnos annak ellenére, hogy Kresz Mária pályafutása elején játékkutatással foglalkozott, és sokat gyűjtött terepen,

38 Ltsz.: 58.59.1-58.59.3, 59.13.1, 59.53.1, 59.54.1-59.54.2.

39 EA 2508. Szendrey Ákos: Néphit és népszokások Tiszaigaron. EA 4118. Szendrey Ákos: Néphit és szokásgyűjtés. EA 4119. Szendrey Ákos: Néphit és szokásgyűjtés. EA 4120. Szendrey Ákos: Néphit és szokásgyűjtés. EA 13427/1950. Szendrey Ákos: A tiszaigari gyűjtés kéziratos feldolgozása (szokás, hitvilág)-