Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
BEVEZETŐ - Fejős Zoltán: Útmutató néprajzi gyűjtemények értelmezésére
Útmutató... 35 első tervezete és Jankó alapozó koncepciója még a kialakulás, a forrásbázis megalkotásának eltérő felfogásait mutatja (Gráfik 1997a. 20; Szemkeö 1997a. 59-60, 75-82). Bátkynak a magyar tárgyállományt összegző, az Útmutatóban lefektetett kanonikus rendszere, majd az anyagcsoportok spontán - az elhelyezés, az anyagfajták kezelése és tartalmi kérdések miatt - önállósuló folyamata s az 1947-es intézményesen elrendelt beosztása a főbb állomások, melyekről a tanulmányok adatszerűén szólnak. E beosztás és a jelen kötet összevetéséből világosan kiderülnek a változások, melyek alig módosítottak a rendszeren. Az 1947-es szervezet Balassa Iván közléséből ismeretes:22 I. Magyar Osztály: 1. gazdálkodás, 2. építkezés, házberendezés, 3. textil, népviselet, 4. kerámia, 5. konyhafelszerelés, 6. mesterségek, 7. hagyomány tárgyai; II. Nemzetközi Osztály: 1. Európa, 2. Ázsia, 3. Afrika, 4. Ausztrália és Óceánia, 5. Amerika; III. Népzenei Osztály: 1. népzenei anyag (fonográfhenger, gramofonlemez, támla- pok, egyéb gyűjtött anyag), 2. hangszeranyag; IV. Etimológiai Adattár: 1. kéziratgyűjtemény, 2. dokumentumgyűjtemény, 3. fényképgyűjtemény, 4. rajz- és festménygyűjtemény, 5. térkép- gyűjtemény, 6. kliségyűjtemény; V. Könyvtár (Balassa 1954b. 301). Két részlet néhány mondat erejéig azonban feltétlenül figyelmet érdemel. Jankó felfogása tovább élt Bátkynál, aki követte a múzeum mestere által meghatározott három nagy kutatási területének irányát. Bátky ugyanakkor szintén Jankó nyomában haladva, az ő terveit, rajzait felhasználva és a nemzetközi szakirodalmat követve kidolgozta az anyag tematikai beosztását, ami megalapozta a múzeum és a tárgyi néprajzi vizsgálatok szakrendjét, a jellemző nagy vizsgálati témaköröket (miközben lemondott az anyag Jankó tervezte tipológiájáról). A nemzetközi, pontosabban a tengerentúli anyagon kivül minden egyéb ebbe a tematikai rendbe sorolódott, függetlenül attól, hogy melyik néptől, a történeti Magyarország vagy a szomszédos országok melyik területéről származott. Az Útmutató tizennégy szakcsoportjának rendszerében Bátky elsősorban a magyar anyagot ismertette, de rendszeresen kitért a történeti Magyarország nemzetiségeinek kultúrájára is, tárgyleírásaiban, illusztrációiban keverednek a magyar és nem magyar tételek. Ez nem véleden, mert meggyőződése szerint - mint a bevezetőben kifejtette -, a kultúra „nincs népekhez kötve, hanem egyes kisugárzó pontokból más népekhez is átterjed s a népek az emberi művelődés egyes fázisainak csak időleges hordozói” (Bátky 1992. 5. - kiemelés az eredetiben). Kötete tehát bővebb a magyar anyagnál, s a múzeum tematikai beosztása máig érvényes módon fenntartja a magyarországi anyag egységét etnikai különbségektől függedenül (vö. Bátky 1922a; 1929). Konkrétan: a Magyar Osztály keretébe tartozó gyűjtemények nemzetiségi anyagot is tartalmaznak, míg a környező országok és a rokon népek tárgyállománya az Európa-gyűjteményben található. Az 1947-es gyűjteményi beosztás tehát nem előzmények nélküli, még szervezeti alapon, a különálló anyagkezelés szempontjából sem. Nincs mód számba venni, hogy a mai gyűjtemények közül melyik mikor s milyen mértékig önállósult még az átszervezés előtt, de az biztos, a legtöbb esetben sor került erre. A legelső viszonylagos elkülönített egység minden jel szerint a fényképanyag volt (Bátky 1901b), amit a fonográffelvételek önálló kezelése követett (Jelentés 1900. 74), noha mindezeket továbbra is a tárgyakkal azonos rendben leltározták; bár a 22 Az átszervezésről a múzeum munkatársait értesítő 1947. február 14-i körlevélben (NMI 46/1947) Vargha László főigazgató viszont a következő beosztást közli az érintettekkel (az algyűjtemények nélkül): I. Magyar Gyűjtemény: 1. gazdálkodás; 2. település, építkezés; 3. mesterkedés; 4. textília; 5. hagyomány tárgyai; 6. népzene, II. Etimológiai Adattár: 1. gyűjtésszervezés; 2. tárgyi anyag írásos kiegészítése; 3. folklore anyag; 4. fényképtár; 5. rajz, térkép; 6. klisé. III. Könyvtár. IV. Nemzetközi Gyűjtemény: 1. Európa; 2. Ázsia; 3. Ausztrália és Óceánia; 4. Amerika; 5. Afrika.
