Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Gráfik Imre: Mesterséggyűjtemény
MESTERSÉGGYŰJTEMÉNY GRÁFIK IMRE A Néprajzi Múzeum Magyar Osztályának gyűj- A mesterséggyűjtemény tudomány- teményei sorában ezen ismertető írásakor a történeti előzményei mesterséggyűjtemény a maga mintegy 12-13 000 műtárgyával nagyságrendjét tekintve a negyedik. A tárgyi emlékanyagnak - különböző szempontok szerinti - múzeumi-muzeológiai gyűjteményekbe való tagolása következtében kialakított kollekció természetesen - hasonlóan más gyűjteményekhez - nem fedi le a „mesterség” címszó alá fogalmilag besorolható tárgyak, eszközök, termékek körét. Talán elég e vonatkozásban az egyik legnagyobb gyűjteménytestre, a kerámiagyűjteményre utalni, mely akár egyeden önállósult mesterséggyűjteménynek is tekinthető. Megtalálhatók benne ugyanis mindazon tárgyféleségek, melyek más mesterségek esetében az úgynevezett mesterséggyűjteményben kerültek elhelyezésre. Ezzel a ténnyel lényegében azokra a kérdésekre irányítjuk a figyelmet, melyek - eltérő hangsúllyal és nagyságrendben, de - többé-kevésbé minden gyűjtemény esetében jelen vannak. Egyfelől hogy a kialakult/kialakított gyűjtemények tartalmilag-tematikailag alkalmasak-e a műveltség egy körülhatárolt területének leképezésére? Másfelől hogy muzeológiai szempontból feltétlenül indokolt-e, illetve tudományos szempontból tartható-e a hagyományos múzeumi gyakorlat? A kérdésekre adandó válaszok megfogalmazásánál minden bizonnyal segítségünkre lesznek az egyes gyűjteményi áttekintések, de a végső álláspontok kialakításában feltehetően nem kerülhetők meg általános múzeumi-muzeológiai elvek és módszerek (például nyilvántartási rend, dokumentációs eljárások, műtárgyvédelem, gyűjteménygyarapítás) felülvizsgálata sem. A mesterséggyűjtemény alakulástörténetét kutatva két jelenségre azonnal ráirányíthatjuk a figyelmet. Az egyik az, hogy a Néprajzi Múzeum magyar gyűjteményeinek megalapozását célzó és szolgáló 1872. évi gyűjtési program lényegében tekinthető egyfajta mesterséggyűjtemény létrehozásának is, amennyiben abban a kifejezetten háziipari, kézműipari tárgyak gyűjtésének hangsúlyozottságára utalunk (Xántus 1872; Gráfik 1997). A másik egy ezzel látszólagos ellentmondásban álló tény, hogy az önálló mesterséggyűjtemény viszonylag későn formálódott ki, s ebben a folyamatban egyfajta tartalmi-tematikai szűkülés érvényesül. A mesterséggyűjtemény kialakulásánál - miként a múzeum más gyűjteményeinél is - természetesen hatott az is, hogy a magyar néprajztudomány, a néprajzi kutatás és muzeo-
