Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Katona Edit: Textil- és viseletgyűjtemény
Textil- és viselet^yiijtemény 22/ már egyre jobban érvényesült a néprajzi muzeológia szakosodása. A teljes szobabelsők gyűjtését az 1950-es évek elején Fél Edit ösztönzésére és támogatásával K. Csilléry Klára vállalta fel.33 A gyűjtés a kollektiv tiszaigari monografikus kutatás keretein belül indult többek között azzal a céllal, hogy a helyi paraszti társadalom rétegződését a lakáskultúrában is dokumentálja (Bakó 1954).34 Később K. Csilléry Klára a legfontosabb berendezési típusok térbeli és időbeli változatait igyekezett megszerezni, továbbra is ügyelve a vagyoni különbségek szerinti differenciálásra (K. Csilléry 1989b. 39-41). Az elsősorban lakáskultúrára és bútor- művességre irányuló gyarapítás a textilanyagban is egymáshoz illő darabokat hozott felszínre. A martosi, tiszaigari, faddi, valamint az új gyűjtésekkel kiegészített sárközi és mezőkövesdi szobabelsőkhöz az ország további öt pontjáról származók csatlakoztak. A legrégiesebb típust, a 19-20. század fordulójának nagycsaládi életmódját felidéző palóc lakókonyha és hálókamra képviselte, amelynek bútorzata, valamint számos, házilag szövött lakás-, háztartási és gazdaságban használt textilje Bodonyból és a vele szomszédos községekből adódott össze (K. Csilléry Klára, Morvay Judit).35 Más típusként került be egy kapuvári nagygazdaház parádés szobája, karácsonyi ünnepre is felkészítve. A szobabelsőben az ablakokon „angyalos” gyári csipkefüggöny volt, a mennyezetes ágy rece- vagy horgolt hímű, illetve hövcji hímzéssel kivarrott végű gyolcs- és damaszthuzatú vánkosait és dunyháit fodros batiszt ágyfüggöny takarta, de ebben a polgárias miliőben a korábbi hagyományt éltette tovább a vászon karácsonyi abrosz felterítése (K. Csilléry Klára, Horváth Terézia, Sarosácz György).36 A Duna mentét a 19-20. század fordulójáról, a polgáriasultabb mezővárosi környezetből származó dunapataji és a népművészet kivirágzása előtt uralkodó állapotoknak megfelelően egy Kalocsa környéki, szakmári tisztaszoba képviselte. Mindkettő díszét a fehér lyukhimzéses ágyneművel megrakott vetett ágy alkotta (K. Csilléry Klára , ltsz.: 67.157.50-67.157.56; 65.91.167-65.91.176). A hazai nemzetiségeket a hartai német szoba kékfestő textilekkel kiegészített bútorzata reprezentálta (K. Csilléry Klára, ltsz.: 64.91.1-64.91.10, 68.67.25-68.67.28). Fél Edit a teljes enteriőrökből nyerhető képet a parasztház szerves és látványos egységével, a vetett ágy díszes textíliáival kerekítette ki. Példa rá a két maconkai cifra szőttes ágyneművel felvetett „tornyos nyoszolya” (Kresz Mária, K. Csilléry Klára, Morvay Judit)37 és a Mezőkövesdről bekerült kétféle (fehér gyolcs, illetve piros alapú kasmír) garnitúra (Fél Edit).38 A határon kívüli magyarságtól, Kalotaszegről és Székelyföldről kizárólag bútorzat nélküli holmik, a szobát felékesítő abroszok, rúdravalók és falvédők juthattak a múzeum birtokába. A lakásbelsőkhöz csak elvétve gyűjtöttek viseletét. A bodonyi enteriőrhöz hozzátartozott az anya és teknőbölcsőben nyugvó csecsemőjének figurája, de a többihez csak esetenként lehet a gyűjteményből öltözeteket hozzárendelni. Ebben a vonatkozásban a 20. századi szakosodottabb gyűjtések kevesebbet hoztak a 19. századiaknál. Fél Edit korszakának legmeghatározóbb jellemvonása a teljes viseletek iránti fokozott érdeklődés volt. A most is rendelkezésünkre álló korpusz java részét közvetlenül 33 K. Csilléry Klára szíves közlése. 34 Ltsz.: 142831-142833, 50.14.2-50.14.13, 50.14.66, 50.14.70, 50.14.93, 50.14.110. 35 Ltsz.-. 141342, 54.27.58, 54.93.99-54.93.103, 54.93.105-54.93.108, 54.93.110-54.93.114, 54.93.129- 54.93.131,54.93.140,55.73.1-55.73.2,56.50.1-56.50.35,56.50.92-56.50.93,57.17.1-57.17.13,67.146.1- 67.146.5. 36 Ltsz.: 64.94.43-64.94.63, 64.94.117-64.94.121, 66.68.43-66.68.44. 37 Ltsz.: 141368-141374, 141376-141377, 141423, 141497-141500;54.27.48-54.27.57. 38 Ltsz.: 70.25.16-70.25.17, 70.162.227-70.162.234; 55.4.1-55.4.8.
