Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)

I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Katona Edit: Textil- és viseletgyűjtemény

Textil- és visdetgyiijtemény 209

1911-ben monografikus kutatást végzett a Bihar megyei Fekete-Körös völgyében.5 Ezek közül a gyűjtemény számára a nagyobb pénzügyi támogatást élvező, kiállítási célú felföldi gyűjtés hozta a legnagyobb eredményt, 416 tárgyat, főleg viseletdarabokat. A Bihar megyei gyűjtés 72 tárggyal, többségében szintén ruhadarabokkal gyarapította gyűjteményt. Alföldi útjai számszerűleg nagyon kevés, de igen értékes tárgyakat eredményeztek, hiszen az 1909-ben megszerzett 36 textíliából 21 volt 18. század végi, 19. század eleji kunsági típusú, szőrhím- zéses párnavég.6 A ritkaságszámba menő hímzések utáni nyomozásról így emlékezett meg útijelentésében: „Mivel a karczagi és k. u.... múzeumokban igen szép 100-200 éves szőrhímzéseket láttam s egyébként is az oszt.v. m.b. úr [azaz Bátky - K. E.] ezeket különösen is figyelmembe ajánlotta, gyűjtés közben ezek keresésére különös gondot fordítottam. E végből Kunmadaras és Túrkeve központokból bejártam Karczag, Kisújszállás városokon kívül P. La- dány, Tszöllös, Tfüred községeket, némelyikét több Ízben is és sikerült még egyéb tárgyakkal együtt 18 drb. szép régi szőrrel hímzett vánkoshéjat [valójában párnavég - K. E.[ összegyűj- tenem.” (NMI 147/1909; közölve: GyöRFFY 1984. 594-595.) A fenti tájak közül Györffy István a „Nagyalföld” néprajzi tanulmányozását tartotta fő feladatának. Az Alföld jobbágy-paraszti kultúrájának felderítése vezette a központi magyarsággal a középkorban összefüggő egységet alkotó, de később nyelvi elszigeteltségbe kerülő fekete-Körös-völgyi magyarság kutatására, melynek sok régies elemet megőrző öltözete „a régi alföldi viselethez hasonlít a legjobban” (Györffy 1986. 130). Az Alföld történeti-néprajzi vizsgálatából kiindulva egész pályája során az archaikumok keresése foglalkoztatta, és erre ügyelt tárgyválogatásainál is. Ezért nem törekedett a folyamatok leírásán és a fotódokumentáción kívül az alföldi parasztpolgári társadalom viseletének és lakáskultúrájának tárgyakban való megörökítésére, ami ma már pótolhatatlan adóssága maradt elődeinknek. A Fekete-Körös völgyéből viszont kulcsfontosságú darabokat szerzett be, az ott még hétköznapi használatban fennmaradt női és férfi fehér házivászon öltözeteknek, valamint daróc, szűrposztó és bőr felsőruházatoknak a megvásárlásával. Ugyanez a szándék látszik érvényesülni Hont megyei anyagában is, ahol a vászon-, szűrés bőrholmik mellett a paraszti divatból kikopott mentékből hármat, a pártákból tizenkét darabot mentett meg.7 A nemzetiségi összetételt tekintve a Felföldről nagyrészt szlovák, kisebbrészt magyar, Bihar megyéből pedig magyar, román darabot hozott. Válogatásában a tájak etnikai viszonyainak jelzésén túl a különféle nemzetiségek érintkezési zónájában az interetni- kus kapcsolatoknak tárgyi megjelenítése (például a bihari darócnál, bőrmellesnél, pruszlik- nál)8 vezette, másrészt az a tapasztalata motiválta, hogy „a régi magyar jobbágyviselet emlékeit... a legkonzervatívabb elem, a pásztorság vagy pedig a magyarság közé beékelt vagy vele közvetlen szomszédos, még a pásztoroknál is konzervatívabb nemzetiségek viseletében” kell keresni (Györffy 1986. 131; például szlovák süveg, tüsző, bocskor stb.). Györffy István egész muzeológusi pályafutásában a tárgyak történeti fejlődését, a kölcsönhatásokat és variá- lódásokat érzékeltető sorozatokban való gondolkodás volt a meghatározó. Az életből vett teljes együttesek gyarapítása háttérbe szorult, talán azért, mert a kiállítási célra még ott volt bázisként a millenniumi kollekció állandóan szerepeltetett maradéka. Ezért például a Felföld5 A leltári számokat lásd EAD 1984. Györffy István-emlékkiállítás. Kiállítási dokumentáció 385. doboz.

6 Ltsz.: 77010-77011,77158-77164,78695-78697,78748-78751,78753,78778,78779,78803,78898.

7 Ltsz.: 87083, 92458, 92464; illetve 86912, 86915, 86925, 86972, 87045, 89561, 92413, 92414, 92456, 92461, 92462, 92463.

8 Ltsz.: 89951, 89955-89956, 89961-89964, 89967-89968, 89979-89983.