Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Katona Edit: Textil- és viseletgyűjtemény
Textil- és viseletgvűiteménv 205 nika körébe tartozó mustrák” esetében engedményt tett, és szentesítette a korabeli gyakorlatot (BáTKY 1906a. 11, 20). Ezért gyarapodhatott a gyűjtemény továbbra is nagy számban ilyen tárgyakkal. Bátky a Néprajzi Tár anyagát téma szerint csoportosította. Úgy látszik, éppen a textil- és viseletgyűjtemény miatt volt a legnagyobb gondban, mert a díszített testi ruhadarabokat (fejkendő, katrinca) két helyre is beosztotta, keverve a funkció és a díszítési mód szerinti osztályozást. A viseleteknél a női ruhadarabok közül az ingek és fejrevalók, a férfiakénál pedig elsősorban a felsőruhák, a „bekecs, suba és szűrfélék”, valamint az ékszerek gyűjtését szorgalmazta. A házöltözet textiljeit a „női kézimunkák” között mutatta be, a diszítőművészeti megközelítésnek megfelelően. Bátky előszavában leszögezte, hogy a textil és viselet terén csak a legszükségesebbek közlésére szorítkozik, mégis a kötet tárgyismertetőjében hatodrésznyi (50 oldal) terjedelmet kapott ez az anyag, a gyűjtemény súlyának megfelelően. A múzeumi textil- és viseletegység továbbfejlesztésére az általános irányelveken kívül nagy hatással volt a népművészet újabb, képző- és iparművészek általi „felfedezése”. A századforduló táján kibontakozó új stílushoz, a szecesszióhoz tartozó művészek egy csoportja (például a gödöllői művésztelep alkotói) a népművészetben találta meg megújító forrását, amivel a népi díszítőművészet megismerésének újabb hullámát indította el. Ennek a mozgalomnak az eredményeként születtek meg később a Malonyay Dezső művészettörténész által szerkesztett kötetek (Malonyay 1907; 1909; 1911; 1912; 1922). A népművészet kutatását ekkor mind a művészettörténet, mind a néprajz feladatának tekintette (lásd a Magyar Iparművészet című folyóiratot), de a kölcsönhatások ellenére sem jött létre együttműködés közöttük. A forrásértékű kötetek illusztrációihoz például a szerzők nem használták a Néprajzi Tár anyagát, és az általuk megszerzett és közölt textíliák jó része sem ide került (Kresz 1968. 25-26). Az Iparművészeti Főiskola Textil Tanszéke őrzi például a zömében kalotaszegi darabokból álló Malonyay-hagyatékot (Bodor 1985). A felfokozott népművészeti érdeklődés a néprajzi tájak közül elsőként Kalotaszeg felé fordult, ami szinte természetes volt az 1885-ös, 1896-os kiállítások, Jankó monográfiája, Gyarmathyné varrottast népszerűsítő, háziipari termelést működtető tevékenysége miatt (vö. Jankó 1892a; Tőkés 1989; Hála 1998; Sebestyén 1998). Ekkor a helyszíni tárgygyűjtés is egyre inkább Kalotaszeg felé irányult. Bátky Zsigmond 1898 és 1900 között Jankó megbízásából járt ezen a tájon azzal a kettős célzattal, hogy a gyűjteményben meglévő anyagot „hiteles determináló adatokkal (lelőhely és készítés helye, a tárgynak és részeinek eredeti megnevezése, használás módja, díszítésének helyszíni értelmezése, földrajzi elterjedése stb.)” ellássa, és a gyűjteményt „óvatosan kiválogatott darabokkal vásárlás útján” kiegészítse (NMI 105/1899, Bátky jelentése). Útja során megvásárolta például egy bánffyhunyadi nevezetes íróasszony vászonra rajzolt és helyi elnevezésekkel ellátott írásos hímzésmustráit (ltsz.: 29060-29135; 29164-29166). Később Malonyay is közölte feltehetően ugyanennek az asz- szonynak más alkalommal számba vett mintakészletét (Malonyay 1907. 224-228). A mintakincs két időbeli keresztmetszetéből érzékletesen rajzolódik ki a paraszti díszítőművészet variálási képessége. Bátky egyedülálló vállalkozása volt a kalotaszentkirályi szűcsök között végzett kutatása, melynek eredményeként - azóta is páratlan módon - sikerült elkülöníteni a bőrmellesek cifráinak nemet, kort és családi állapotot tükröző készletét (ltsz.; 29137-29163). Ugyanebbe a sorba illeszkedett Erdélyi László anyaga, aki 1905-ben Mákón népi nevükkel együtt összegyűjtötte, illetve részben újravarratta a múzeum számára az ingujjkötéseket és a kötények díszes ránclevarrásainak, a „darázsolásoknak” változatos mustráit (ltsz.: 60703-60763; 68769-68792).
