Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - G. Szabó Zoltán: Építkezésgyűjtemény
ÉPÍTKEZÉSGYŰJTEMÉNY G. SZABÓ ZOLTÁN A Néprajzi Múzeum gyűjteményét fennállása óta gyarapították a korabeli gyűjtők a népi építkezés tárgykörébe tartozó tárgyakkal és tárgyegyüttesekkel. A múzeumi anyagban a népi építkezéssel kapcsolatos tárgyak a gyűjthetőség szempontjából azonban egy speciális csoportot képviselnek, hiszen fizikailag lehetetlen feladat egy városi múzeumi épületben teljes parasztházak, illetve melléképületek elhelyezése. Ez csak szabadtéri néprajzi múzeumokban lehetséges. így a népi építkezés tárgykörébe sorolható gyűjtést elsősorban kisebb, de jellegzetes és esetenként a kiállításokon installációként is felhasználható épülettartozékok, ajtók, ablakok, mestergerendák, díszitőelemek (oromvasak, tromba- vasak), fazárak és vasalatok, valamint a korai időszakban parasztporták makettjei alkották. Ide sorolhatjuk még az épületen kívüli, reprezentációs funkciót is betöltő tárgyegyütteseket, például a kapuoszlopokat és a speciális díszítésű székelykapukat is. Az építkezésgyűjtemény - mintegy ötszáz tételével - a Néprajzi Múzeum kisebb gyűjteményei közé tartozik. Jelenleg a gyűjtemény egésze a törökbálinti raktár utolsó harmadában foglal helyet. Nem a gyűjteményben került elhelyezésre, de témájánál fogva mindenképpen a népi építkezés tárgykörébe tartozik az a tetemes mennyiségű Írásos, rajz- és fotódokumentáció, amely a múzeum adattárában, rajztárában és a fotótárában található. A kutatás szempontjai alapján elválaszthatatlan egységet alkotnak a tárgyi gyűjteménnyel. Feltétlenül meg kell említeni, hogy az építkezésgyűjteményen kívül a közlekedés-, mesterség-, táplálkozás- és az Átány-gyűjtemény is őriz népi építkezéssel kapcsolatos tárgyegyütteseket (például a kőműves-, kőfaragó-, ácsmesterséghez kapcsolódó szerszámegyütteseket, tüzelőberendezéseket, ajtókat, ablakokat), melyekkel jelen dolgozat természetszerűleg nem foglalkozik. Az 1. számú ábra alapján szemléletesen kirajzolódik a gyűjtemény történetének három nagy korszaka. Az első szakasz az önálló Néprajzi Osztály megalakulásától az 1. világháborúig terjedő időszakot öleli fel, ami döntő fontosságú a gyűjtemény történetében, hiszen a legértékesebb tárgyak, tárgyegyüttesek ekkor kerültek a gyűjteménybe. (Például egy székelyfancsali [ltsz.: 95008], egy 1791-es datálású mikházi [ltsz.: 102915] és egy dálnoki [ltsz.: 109733] székelykapu.) Az első korszakban került a gyűjteményBevezetés Gyűjteménytörténet
