Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Fejős Zoltán: Gyűjtögetésgyűjtemény
112 Fejős Zoltán Szervezetileg a gyűjtemény teljes önállóságát valószínűleg nem célszerű fenntartani, hanem anyagát más területekkel egy nagyobb tematikus egységbe kell integrálni. Részben lehetővé teszi ezt az átjárhatóságot jobban biztosító új számítógépes nyilvántartási módszerek alkalmazása, de részben sor kerülhet erre szorosabb szakmai okok miatt is. Tényként kell számolni azzal, hogy pillanatnyilag gyér a témakör iránti tudományos figyelem és érdeklődés. Ez behatárolja a begyűlt anyag feldolgozásának a lehetőségét. A gyűjteményben különben is kevés olyan tárgycsoport van, mely a mai néprajzot érdeklő alapkérdések miatt monografikus kutatást igényelne. Ennek ellenére kézenfekvő, hogy el kell készíteni a begyűlt lőportartók katalógusát, minthogy itt található az ilyen tárgyak legjelentősebb magyarországi gyűjteménye. De a kéregedények áttekintése, formai tipológiája, a készítésmód változatainak számbavétele is hasznos lenne - nem csupán szűkebb szakmai szempontokból -, figyelembe véve a természetes anyagok, a tárgyformálás elemi technikái iránt megnyilvánuló szélesebb érdeklődést. A feldolgozómunka másik lehetséges útja inkább általános jellegű, kevésbé köthető a múzeumi tárgyi forrásanyaghoz. Valamennyire újragondolható, átértékelhető a gyűjtögetés-zsákmányszerzés és a vadászat bevett értelmezése, az a kép, ahogy a néprajz ábrázolta ezeket a tevékenységformákat történeti változásukban és az ember más létfenntartó tevékenységéhez képest. Különösen a nép kezén fennmaradt eszközök, eljárások és az archaikus jelleg kizárólagos azonosítása s az abból következő egyoldalúság felülvizsgálata időszerű, miként ezt gondolatébresztő cikkében Szilágyi Miklós felvetette (Szilágyi 1999). A jövőbeni gyűjteménygyarapítás tekintetében két összefüggést kell mérlegelni. A hagyományos gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás szempontjából a gyűjtemény meglehetősen zárt, mert a gyökeres életformaváltással elenyészett e tevékenységformák egykori tárgykészlete. A Gunda által szorgalmazott és a gyűjteményben is hiányzó pákászéletmód tárgyai ma már véglegesen eltűntek, s más, korábban emlitett tematikai hiányosságokat sem valószínű, hogy a jövőben pótolni lehet. Nem kizárt egy-egy hiányzó eszköz, tárgytípus vagy változat felbukkanása, főleg a műgyűjtés vagy a családi emlékek miatt megőrzött tárgyak köréből, de az ilyesmi már csak a kivételt erősítő szabály. Ennek ellenére törekedni kellene a gyűjtemény nagyobb tárgyi sorozatainál az utólagos kiegészítésekre is. Itt elvileg két eshetőség áll fenn: az elterjedés és a továbbélő változatok felderítése. A földrajzi elterjedést például a típusokban változatos tárgycsoportok - a méhlakások, méhészeti tárgyak stb. - esetében kívánatos teljesebbé tenni. Nem okvedenül szükséges azonban az újabb, már ismert típusokat ismételten tárgyakban is a múzeumba hozni, hiszen a megfelelő dokumentálással regisztrálni lehet azok elterjedését. Az ilyen munka ugyanakkor tágabb kérdést is felvet: a múzeumi anyag és a Magyar néprajzi atlasz kapcsolatát, az adatok és a szemléletmód, kutatási irány vonatkozásában egyaránt. Más sorozatok kapcsán, mint például a kéregedények, virágszedők esetében megkísérelhető az ilyen eszközök esetleges mai használatát megörökíteni, hiszen az erdei gyümölcsök, gombák, a gyógynövények hasznosítása ma is meglévő tevékenység. A sorozatok kiteljesítésénél ügyelni kell azonban arra, hogy kiküszöböljük az öntudadan archai- zálást, Így regisztrálni kell az azonos célra helyileg használt minden jellemző mai eszközt, s nem csak a természetes anyagból, például háncsból készült tárolóedényeket. Itt már a másik összefüggéshez értünk, annak a legalábbis elvi szempontú felvetéséhez, hogy vajon létezik-e, s ha igen, kutatható-e a mai társadalomban a szükségletek kielégítésének a gyűjtögető gazdálkodás fogalmával jelölt formája, vagy legalábbis annak egynémely részlete. Történeti adatokból tudható, hogy ínséges időben előtérbe kerülnek az élelemszerzés ilyen jellegű eljárásai, vagyis a természetes növénytakaró közvetlen hasznosításának
