Madarassy László: Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon (A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti sorozata 2; Budapest, 1990)

3. Pásztortanyák

A gulyások és csikósok, bár sem szamár, sem más, a szamárnak megtelelő teherhordóállat nem állott rendelkezésükre, vándorlásaikban ínég sem maradtak támasz nélkül. Az ő nomádéletüknek a kétkerekű eleségestaliga volt a hü kisérője. Hazai köznépünk a négykerekű, tehát szerkezetében már összetettebb kocsi és szekér mellett, bizonyára minden időben ösmerte és használta az egyszerű taligát, mely a Czuczor- Fogarasi-féle nagy szótár szerint „kétkerekű, s két rúdú jármű, melyet ló, vagy szamár húz. Van egy rúdú taligaszekér is, mely elé ökröket fognak, milyen néhutt a gulyások, ökörpásztorok szekere, melyen holmijöket tartani szokták." *) Az emberek által vont taligát a szóhagyomány „Kúnlászlószekere" néven emlegeti. Herman Ottó is a kétkerekű taligában látja a honfoglaló magyarság nomád vonulásának egyik jelentős alkatrészét.**) A múlt század elejének gulyásszámadóia megelégedett ,,két ökrü 14. „Cserény", féltctövcl, lószárnyékkal, eleségestaliga val. (Biigaezmonostor). taligával," mint a „nagy úr a magazinjával." ***) Prónay szerint a gulyásnak „éléstára egy kétkerekű taliga, melyben kenyerét, szalonnáját, savát 's egyszerű öltözetét, t. i. gyolcs ingét's gatyáj át tartja."****) Egy halasi elbeszélés szerint az „elemózsiástaligát," a mi olyan volt, mint egy „szökrény," betolták a cseiény egyik sarkába.f) Bársony István festői leírásában találjuk, hogy az „elemózsiástaliga.... tulajdonképen egy góréformára befödött éléstár. (Az egyetlen, a mi ezókmókját a szamár hordozta s ki ott ütött tanyát, a hol ráesteledett." L. : Herman Ottó : A magyarok nagy ősfoglalkozása. — A „Debreczeni rend" czinui fejezetben. *) L. : A magyar nyelv szótára. VI. **) L. : Herman Ottó : A magyarok nagy ősfoglalkozása. ***) L. : Sorsával megelégedő gujásnak dalja. ****) L. : Báró Prónay Gábor : Vázlatok Magyarhon tiéhéletéböl. f) L. : Péter Dénes : Elbeszélések. II.