Madarassy László: Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon (A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti sorozata 2; Budapest, 1990)

1. A Kecskeméti pusztaság

léke. Nem kisebb ember, mint Katona József, a „Bánk bán" halhatatlan nevü költője, később Kecskemét tiszti ügyésze, mutat először erre a fejlődési folyamatra. ,,A' mi volt hajdanában a' Sabulum Olpar ; a' minek nagyobb részében volt Ete' birtoka ; a' mi lett egy egész Vármegye (mellynek Fő Ispánya volt egyszer 's mint Ország Birája) a* mi későbben volt a' Campus Cumanorum, ez az, a' mi most neveztetik Kecskeméti Pusztáknak (Ketschkemether Haide) noha sok belőle már más Elöljáróságokhoz szakadott, e' neve megmaradt." *) A Kiskunság elárvult, elszegényedett népe, minden gondjával, bajával Kecskemét védőszárnyai alá igyekezett ; a Kiskunság ,,kövér gulyáit" kecskeméti tőzsérek közvetítették el a világnak ; ilyenformán Kecskemét hatalmas földterület társadalmi és gazdasági középpontjává fejlődött, a mit a kisebb versenytársak, mint például Kőrös, vagy Czegléd, már nem tudtak ellensúlyozni. 1. Juhászok a ,,vakszik"-en. (Kunszcntmiklós—Birkajárás.) A megváltozott gazdasági irányok és a nyomukban járó népmozgalmak ugyan már a XVIII. század közepe óta rendszeresen szakgatták a kecskeméti pusztaság területét és csorbították Kecskemét hatalmát, mégis, a hagyományok erejénél fogva, szerencsés helyzete és előrelátó birtokpolitikája következtében, ennek a területnek lelke, középpontja továbbra is Kecskemét maradt. A kecskeméti pusztaság nem olyan egységes földrajzi táj forma, mint a „Hortobágy", vagy mint a „Deliblat". Míg az első a tábla síkjára emlékeztető egyenességével, vízerekkel átfutott, székes foltokkal tarkázott, fátlan, füves legelőivel a délibábos rónának, a másik egymásratornyosodó homokdombjainak szakadatlan sorával, csenevész növényzetével, kopárságával a homoksivatagok *) L. : Katona József : A' Kecskeméti Pusztákról. „Tudományos Gyűjtemény", 1823. évfolyama.