Madarassy László: Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon (A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti sorozata 2; Budapest, 1990)

1. A Kecskeméti pusztaság

képét tárja elénk, addig a kecskeméti pusztaságot a rónának és a homokdomboknak szeszélyes változásaiból építette fel a természet. Találóan jellemezte ezt az alakulatot a kecskeméti puszták egyik költői tollú ösmertetője : ,,Nem olyan sikság ez, a melyen kis ágaskodással a tücsök is széttekinthet ; se nem olyan fátlan pusztaság, a mely felett meg a nap is elunja a járást ; hanem egy viruló kert, a hol szellőhordta magból nőtt ki az erdő, haragoszöld sömlyékből indul útra a virágra hulló harmat, aranycsillogású buczkákkal köt czimboraságot a kénye-kedvére Őgyelgő napsugár".. . *) Az elmondottakból azt lehetne következtetni, hogy a kecskeméti pusztaság fogalmának, a mely fogalom, mint láttuk, három, az egész országra súlyosan nehezült csapás, a török iga, a németvilág és a kurucz világ következtében született, természetadta határokat kijelölni nem tudunk. Azonban, ha a földrajzi viszonyokat jobban szemügyre vesszük, találhatunk olyan jellemző vonásokra, melyek e pusztaság önálló földrajzi egységét támogatják. Tudjuk, hogy a Duna— Tisza köze, nagy általánosságban, északról-délre lejtő sík ; észak-déli irányban — ha szabad e kifejezéssel élnünk — egy magaslat húzódik rajta végig; ez a magaslat egyszersmind választó a két folyam, a Duna és a Tisza vizterülete között s három hátságra szokták felosztani. Az első hátság, az északi, a legmagasabb és Cserháti dombvidék néven Czeglédig lehúzódik. Czegléd tájékán csatlakozik ehhez a második hátság, melynek tengerszínfeletti magassága 110—140 méter között váltakozik, Szabadkánál érinti a harmadik hátságot és Homokvidék néven emlegetik. A harmadik, déli hátság, Teleakai dombok név alatt ösmeretes. A három há.tság közül bennünket csak a középső érdekel, az, a melyik a kecskeméti pusztaságnak mintegy gerinczét alkotja ; ennek felső szakaszára települt Kecskemét, a honnan hatalmát kiterjesztette az egész Homokvidékre, fel Czeglédig, le Szabadkáig, el a Tiszáig, el a Dunáig. A kecskeméti pusztaság altalaját öntési termékek, agyagos lerakódások, kavicsos hordalékok alkotják, a melyeken régi, lefolyástalan folyammedrek mocsarakat teremtettek. Az egészre, az idők folyamán, futóhomok települt. A homokot az uralkodó északnyugat-délkeleti irányú szelek a mai Duna medréből szórták fel a hátságra s onnan le, a Tisza völgyébe. **) A homokot még a történelemelőtti korokban megkötötte u növényzet ; de mindannyiszor újra fölszabadult, valahányszor elemi csapás, vagy oktalan emberi gazdálkodás miatt a növényzet pusztulásnak indult. A mozgásnak indult homok ilyenkor elnyeléssel fenyegette a müvelés alatt álló területeket, sőt magukat a községeket is. Hihető, hogy a Kecskemétet északnyugatról nagy félkörben átölelő ősi égi szól Kiskerteket is egykoron egy nagyobbszabású homokmozgás meggátlására telepítették.***) A homok legutolsó nagyobbszerű fölszabadulásának és megindulásának kétségtelenül tápot adott az elősorolt országos csapásokra következett gazdasági válság, erdőkben, nádasokban, mezőkben folytatott rablógazdálkodás. XVI. és XVII. századi földképek Kecskemét vidékét már ,,Homogshag" *) L. : Kada Elek : Bugacz. Pusztai élet Kecskemét vidéken. „Vasárnapi Újság", 1894. évfolyama. **) L. : Treitz Péter : A Duna—Tisza közének agrogeologiai leírása. „Földtani Közlöny", 1903. évfolyama. ***) L. : Hornyik János : A város gazdasági fejlődésének története.