Madarassy László: Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon (A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti sorozata 2; Budapest, 1990)

1. A Kecskeméti pusztaság

képét tárja elénk, addig a kecskeméti pusztaságot a rónának és a homok­domboknak szeszélyes változásaiból építette fel a természet. Találóan jellemezte ezt az alakulatot a kecskeméti puszták egyik költői tollú ösmertetője : ,,Nem olyan sikság ez, a melyen kis ágaskodással a tücsök is széttekinthet ; se nem olyan fátlan pusztaság, a mely felett meg a nap is elunja a járást ; hanem egy viruló kert, a hol szellőhordta magból nőtt ki az erdő, haragoszöld sömlyékből indul útra a virágra hulló harmat, aranycsillogású buczkákkal köt czimboraságot a kénye-kedvére Őgyelgő napsugár".. . *) Az elmondottakból azt lehetne következtetni, hogy a kecskeméti pusz­taság fogalmának, a mely fogalom, mint láttuk, három, az egész országra súlyo­san nehezült csapás, a török iga, a németvilág és a kurucz világ következtében született, természetadta határokat kijelölni nem tudunk. Azonban, ha a földrajzi viszonyokat jobban szemügyre vesszük, találhatunk olyan jellemző vonásokra, melyek e pusztaság önálló földrajzi egységét támogatják. Tudjuk, hogy a Duna— Tisza köze, nagy általánosságban, északról-délre lejtő sík ; észak-déli irányban — ha szabad e kifejezéssel élnünk — egy magaslat húzódik rajta végig; ez a magaslat egyszersmind választó a két folyam, a Duna és a Tisza vizterülete között s három hátságra szokták felosztani. Az első hátság, az északi, a leg­magasabb és Cserháti dombvidék néven Czeglédig lehúzódik. Czegléd tájékán csatlakozik ehhez a második hátság, melynek tengerszínfeletti magassága 110—140 méter között váltakozik, Szabadkánál érinti a harmadik hátságot és Homok­vidék néven emlegetik. A harmadik, déli hátság, Teleakai dombok név alatt ösmeretes. A három há.tság közül bennünket csak a középső érdekel, az, a melyik a kecskeméti pusztaságnak mintegy gerinczét alkotja ; ennek felső szakaszára települt Kecskemét, a honnan hatalmát kiterjesztette az egész Homokvidékre, fel Czeglédig, le Szabadkáig, el a Tiszáig, el a Dunáig. A kecskeméti pusztaság altalaját öntési termékek, agyagos lerakódások, kavicsos hordalékok alkotják, a melyeken régi, lefolyástalan folyammedrek mocsa­rakat teremtettek. Az egészre, az idők folyamán, futóhomok települt. A homo­kot az uralkodó északnyugat-délkeleti irányú szelek a mai Duna medréből szórták fel a hátságra s onnan le, a Tisza völgyébe. **) A homokot még a törté­nelemelőtti korokban megkötötte u növényzet ; de mindannyiszor újra föl­szabadult, valahányszor elemi csapás, vagy oktalan emberi gazdálkodás miatt a növényzet pusztulásnak indult. A mozgásnak indult homok ilyenkor elnye­léssel fenyegette a müvelés alatt álló területeket, sőt magukat a községeket is. Hihető, hogy a Kecskemétet északnyugatról nagy félkörben átölelő ősi égi szól Kis­kerteket is egykoron egy nagyobbszabású homokmozgás meggátlására tele­pítették.***) A homok legutolsó nagyobbszerű fölszabadulásának és megindu­lásának kétségtelenül tápot adott az elősorolt országos csapásokra következett gazdasági válság, erdőkben, nádasokban, mezőkben folytatott rablógazdálko­dás. XVI. és XVII. századi földképek Kecskemét vidékét már ,,Homogshag" *) L. : Kada Elek : Bugacz. Pusztai élet Kecskemét vidéken. „Vasárnapi Újság", 1894. évfolyama. **) L. : Treitz Péter : A Duna—Tisza közének agrogeologiai leírása. „Földtani Közlöny", 1903. évfolyama. ***) L. : Hornyik János : A város gazdasági fejlődésének története.

Next

/
Thumbnails
Contents