Madarassy László: Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon (A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti sorozata 2; Budapest, 1990)

1. A Kecskeméti pusztaság

1. A KECSKEMÉTI PUSZTASÁG. Okleveles bizonyságaink vannak arról, hogy a mohácsi vészt megelőzött időben, a XVI. század elején, a Duna-Tisza közén is eléggé fejlett népességi, gazdasági és mívclődési viszonyok voltak. A nagy tatárjárás nyomai régen elsimultak ; a szétszaladt lakosság újra megülte régi községeit, vagy városokba tömörült, a melyekben biztonságosabb volt az élet. A betelepített kunok is megnyugodtak már szállásaikon, a hol az Isten dicséretére díszes egyházaik emelkedtek. Számos határigazitási per, hatalmaskodás, osztályos egyezség, kegyes hagyomány tanúskodik a vidék népességéről, falvainak nagy számáról, erdeiről, halastavairól, gabonaföldjeiről, kertjeiről. Jött azonban a mohácsi vész és mint a förgeteg, úgy verte el a török első átvonulása a Duna-Tisza közét 1526. őszén. Majd következett Buda, Szolnok, Szeged eleste s a még alig ocsúdott vidéken megkezdődött a török uralom szervezkedése. Ez a szervezés teljesen katonai jellegű volt, a nép mennél nagyobb adózására s adózóképességének teljes mértékű és kegyetlen kihasználására alapítva. Ez az oktalan harácsolás ugyan alábbhagyott a török uralom második felében, mégis a vidék általános képére már döntő módon rányomta bélyegét a községi élet szétzüllése, a közbátorság megromlása, az elnéptelenedés, a puszták keletkezése, az állattenyésztésnek a földmívelés rovására történő előnyomulása, a mit mind, együttvéve, úgy ösmerünk, hogy : török iga. *) A török uralommal is kiegyezett, megbékélt volna már a nép, mikor egy újabb, nehezebb csapás jött a vidékre, a fölszabadítok idegen nemzetiségű, zsoldos hada. A fölszabadítás czíme alatt itt teleltetett, nyaraltatott, elszállásolt és átvonuló katonaság, a gyors egymásutánban kivetett és kíméletlenül beszedett hadi- és élelmezési-adók megtörték a nagyobb községeket, a kisebbeket pedig szétszalajtották úgy, hogy némelyik máig sem települt újra. így szaladt be például Szentkirály község papostul, harangostul a nagyobb Kecskemétre, a hol is a beszaladtak lassan beolvadtak a törzslakosságba. Ez volt a : német világ.**) *) L. : Hornyik János : Kecskemét város története, oklevéltárral. II. Kecskemét, 1861. **) L. : Hornyik János : Kecskemét város története, oklevéltárral. III. Kecskemét, 1862.