Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 33. évfolyam - Csángók a 20. században, Élettörténetek (Budapest, 1994)

ERDŰS SZÁSZKA PÉTER: Emlékféli... (Levelek Szabófalváról)

Csak 1905 csinálta az első tűzi malomat motorval 1 kapitálist Román városból, hivták Antonescu, együt a Rab rokonaival Rob Demeter. A malom volt csinálva alsu széljibe falunak, djet jötél ki a Szabófalvából s jó pártba az uton, amelyek ment a Románvárosba. Ez malom használudot 1955-1956, djet a rokonai. Antonescunak árulják el e helyet es malomat is a huzakodnak [visszavonulnak] a Románvárosba. Azután erefeli 1920-30-52-be szaparadnak meg a tüzimalomak a Szabófalván. Igy volt egy malom a felsü széljébe falunak Balazak feli, az volt a Nika Ad Petrié, amelyek használudék kövest, azután volt más az uton napkelte Almás feli, az volt a Gigi Anki Demeteri. Aztán volt más a Pikicsje Györgyi, amelyek elárulta Csula Mihálynak s meg az malom mert öröké romlat el s meg volt egy Klampa Juzsii, ez használudot 1 darabig a napkülte falu szélijén, asztán behozták a falu közöpébe, hol használták pedig 1965-66, amikor a köztársaság csinál malomat a gazdaras [?], mióta megcsinálták a kolektivát. Etől az időtől 1966-tól csináltak egy malomat tűzi hajtsa dinamóval, státé de jó malom, gyorsa jól menyend, megvon csinálval ot azon e helyen közöl, hol volt a rigi malom az Antonescui a zalsu szélejbe falunak a jobbra az uton, mint mensz Románvárosba. Ez a malom jár s menyen olyan jól, hogy gyüzi meg ürelni még másfalusi embereknek is, amelyek jön ide az faluból Szabófalváról, Újfaluból, Izvárákból és Kordunból és még más falusi emberek messzebülnit is. Csinál olyan jó lisztet, hogy sok faluból, hol van malom, úgyis ide Szabófalvára szeretek jöni ürelni lisztet. Azok a régi vizi malomak a Moldva vizén és Szeret vizén most nincsenek, le romlótok s nemis használjuk, mert most vannak a tűzi malomak motorval s ürelnek szaparánd. S igy üreltek lisztet a Szabófalvi emberek régen, haladtak eh bajba is s meg nehezekbe is mai napáinkig. Még volt lenne vaj malom más helyen a Szabófalvába, de erői nem beszélt, nem mondót szót egy ősöreg ember, mert nem halhata vényektől semmit erői. Ez anyag van irval a dokument agrárba, amit olvastatom s SO