Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 33. évfolyam - Csángók a 20. században, Élettörténetek (Budapest, 1994)

ERDŰS SZÁSZKA PÉTER: Emlékféli... (Levelek Szabófalváról)

Podjenél, de ot is nehéz volt az őrlésvel, kellett várni 2-3 napot, még bejöt az ember a rendbe, hogy ürelni lisztet. It a Szabófalvi mosén csináltak két kicsi vizi malomat 1790, ot a lütün, hol van a forások s hol volt az falu Berendest. It irom le az cédolát [születési bizonyítványát] az két malomnak: ,,Én Szusán Péter és Varga György akarunk csinálni 2 malmot a Sékul Manastirének a moséind, amelyek nők használ­juk 3 esztendőt s 4 holnapot, hogy nemáj adjunk semmi jövölet [jövedelmet] az manastirinek, aztán maradjon örökére az monasturnak. Én Szusmán Péter és Varga György is a szabófalvi emberek a finutul Roman [románvárosi tartomány], amelyik ezen a mosén, amelyek a szent Seku monastriéje kérők ebbe münk levelünkbe a szent paptól Paisie stárec, a szent manastire Neamjnak is, Sekulnak is az szobornak, hogy tudják, ké [hogy] sok reménség utá megaprobálták, hogy csináljunk két malomat a szabófalvi mosién, ot a Berendesti forásokon, amelyek van ezeken a mosékon, hogy csináljuk a münk kültésenkvel [költségünkkel] a malomakat is es a hala tukat is [halastavakat]. Amelyek levelet kaptuk a paptól a gazdától, hogy használjuk a malomat se nemáj adjunk semmi vámot 3 évig s 4 holnapig senkinek semmit nemáj adjunk a malmi jövötből [jövedelemből], amelyek kezdődik ez időtől 1 július 1790, senkinek sémit nemáj adjunk cheár [még akkor se], ha el árulják [adják] ez mosét vaj nem is. Amióta betölt ez 3 év s 4 holnap azuton maradnak a malomak a manastire számára együt egész jövötvel s nük imár nem vagyunk gazdag. Ez mit kötözüdünk meg levélbe, hogy miuta elmaradnak a malomak a manastirének használják és vigyázák jól a malamokat is es a hala[s] tukat is s maiamküket es, hogy aztán ha elromolnak nemáj fogjanak nekonket, hogy esmit csináljuk meg. Ha elkisünk a csinálásval, akor a manastire nemáj kerese, hogy várjon több időt, amedig irtuk nük ez levélbe. Hogy hivadni ere levélre, nük it teszük be ujainkat. Én Susán Péter ot szabófalvi ember figyelek a monastirének. Én Varga György is mincsak ugy tessem a mutien [mutató] ujamat, egymásnak vagyunk mártorak [tanúk]. Eljöt ez az emberek elünkbe kapitani és ők jó akaratjakval, nük leírtuk a nevünket

Next

/
Thumbnails
Contents