Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 33. évfolyam - Csángók a 20. században, Élettörténetek (Budapest, 1994)
ERDŰS SZÁSZKA PÉTER: Emlékféli... (Levelek Szabófalváról)
Más játék van a birkózni, hogy ismerni meg egy mást melyik erőseb. Téli játékok Szinikáznak az égen [jégen] sziniku val s még csinálnak emberképet hóból. Meg van a nádas s bodza fa puska játék, de ezt csak a gyermekek játzozák a puskával. Pinz és gomb játék. Ezt játzoszák a gyermekek is a lyánok is, amelyek járnak iskolába. Az uton djet mennek s jön haza iskolából, így állnak meg e uton egy csereg 3-4 gyermek, egész tesz le földre egy pénzt vaj gombot. S egy belőlek huz pedig hait ki fend egy pénzét s ha az a pénz vaj gomb le eszet arcájával fendfeli, akor az gyermek nyert, gyüti el mind, mit tétek le földre másikak s ha le eset a hátával fendfeli, akor káralt s nyertek a másik gyermekek kel gyüsék el a földről a pénz vaj gombot. Tolvaj játék. Ezt játzozák vaj 10-15 gyermek, ragadnak meg a kezeiktől s csinálnak egy kereket. Egy hátulnet kerüli őket s etzer csak hagy el egynek a hátánál egy sziut. Az ha hirt kap, akor veszi el e sziut a földről s fut a másikot, hogy verje sziuval, ha nem kap hirt, akor mincsak az, amelyek letett sziut, djet vissza jöt, veszi el e sziut s huzu anak a hátára s az fog futni. Ez ha nem meg éri utul, akor teszi le sziut másnak a háta utá, aztán ez, djet hirt kap, fut a másik után, mig az bemenyen a kezegbe s mind igy játzották a tolvaj játékot. A laptaverozés játék. Enek nálunk Szabofalán mondják inaksa verés mincsak ugy játzozák, mint Andrásfalván. Négyen vaj haton. Kető vaj négy ütő és két pujkár [kapusféli]. Felállás igy 15-20 m megjelölik a helyet, követ tesznek oda vagy egy kis lukat csinálnak azon a helyen, ahol az ütők felálnak. Ennek a távolságnak a közepét szintén megjelölik. Ütés után az ütők ide visza futnak ösze és a laptaverőket [háromnegyed méter hosszú, 15-20 cm széles deszkadarab a felétől kivékonyitva, hogy könyen lenesen megmorkolni] ínég futás közben még egymáshoz ütik. Sietni kell vissza a felállónál megjelölt helyre és a laptaverő végével a megjelölt helyet ériteni, mert csak ha a pujkár, aki a szőrlabdát hajította, ügyesebb es már az ütésből kifogja a labdát, vagy akár a földön, ugy helycsere történik. Ami azt jelenti, hogy az ütők helyére a pujkárok kerülnek, s igy folytatódik ez játék tovább még jóllaknak a gyermekek.
