Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 33. évfolyam - Csángók a 20. században, Élettörténetek (Budapest, 1994)

ERDŰS SZÁSZKA PÉTER: Emlékféli... (Levelek Szabófalváról)

Emlékféli gyermekkortól Én djet [hogy] eljötem ere világra, mikor születem s megláttom első világot szemeimvei, djet keszdüt meg a 19. század esztendő. Akor az öreg emberek mondoták, hogy a Szabófala falu van négyszázötvön esztendős. Én anyám, amikor születem, volt földi munkás nép, feleség s apám volt dolgozó a vasútnál a holnapról [havi munkás]. Azért én apám dolgozót a vasúton, mert nem volt sok helye föld. amibe vessen gabanát. Ok mind e keten mind szegények voltak. Annyi helyek mené [amennyi] volt, tudta dolgozni meg magára az édesanyám. E zülőházat, amelyekbe én születem, megvolt inditval az 1917-dikbe, akor djet én születem. Az 1918-ba nem volt megvigezvel [befejezve], mert ők szegények voltak s nem volt mivel megvégezik. Napnyugta felé volt a falu szélin. Bé volt fedvel zsendelvel két szobával. Egy szálas kicsid volt. Én édesanyám mondta, hogy olyan szegények voltak, nem volt mivel csináljanak egy zülőházat nékiek, még [amig] nem dolgozót az apám a vasútnál. Ez a szegénység hozakodik onnot is, hogy mert nekiek volt sok gyermekik. 11 boba, amelyekből 8 megholt, csak háramond elmaradtunk életbe. Ketü össek [öccsök]. Én a nagyob s meg egy kicsid élünk, ülünk it ez faluba. Van mindeketünknek ülőházaik s másik a középső ül, lakik más faluba, messze, öt kilométer innét. Mondják nekie Kelldeszt [románul Pildesti]. Megvan házaskodval, ot van három lyánya eladval. Idesapám mondota, hogy ment örökő dologra vasúthoz Jászára [Jászvásár-Iasi] s látta, hogy másik bobái, mint járt ő dologra s ithond nem volt ki őreze bobákot, ezek haltak meg öröké. Megharagot s elhatta dolgot s haza jöt s foglalkozott a mezőgazdaságval. Fogni ment [menni szándékozott] az anyámval együt e mezőre s dolgozták a földet. Vetek [vetettek] gabanát s nyárba kapáltak, őszvei dütik [gyűjtik], szedik le, hozták haza s tetik fel e hiúba [padlásra] hamar. Aztán djet végeztek e mezőgazdaságval, akor ment a gyár cukuriához, hol dolgozót 3 holnapot. Csinálták a zahárt, ides [édes cukrot].