Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 33. évfolyam - Csángók a 20. században, Élettörténetek (Budapest, 1994)

LACZKÓ ISTVÁN: Emlékek egy moldvai csángómagyar életéből (Önéletírás)

dagasztotta a tésztát, sütni készült kenyeret, hogy legyen a cséplés idejére. De amikor meghallotta, hogy miről van szó, mindent félbe hagyott és készíteni fogott az ételt, hogy vigye az urának sürgősen, mert nagyon félt a szíj ostortól, nehogy megismétlődjék. Hamar tojásrántottát csinált és még feltett egy jó nagy tányér tejfölös túrót és szaladt gyorsan, nehogy a férje kifogásolja, hogy későn jött. De arra nem volt ideje, hogy átöltözzék, tiszta ruhába, de még a kezei és tésztásak voltak, annyira megfeledkezett magáról. Amikor odaért a korcsmába, szólott nagy örömmel a férjének, elnézést drága férjem, eléggé siettem, de úgy látszik mégis elkéstem. Azt mondja a férje neki, hogy mertél te oljan piszkosan elejémbe jönni, még a kezedet sem mostad meg. Adott és egy jó pofont neki és azt mondta: azonnal hazamész, átöltözöl és kimosakodol. úgy hozd el nékem az ebédet. Az asszony sarkonfordult, hazament, átöltözött ünneplő ruhába, megmosakodott és azonnal indult vissza. De már akkor a komának is égett a föld a talpa alatt, látta, hogy elvesztette a fogadást, de nem szólott semmit. Az asszony visszaért az ebéddel felöltözve csinosan és jókedvvel. Itt vagyok drága jó férjem. Azonnal teríts asztalt, parancsolt az ember. Az asszony terített asztalt és odaültek mind a négyen a koma, a korcsmáros és ők ketten a feleségével, ettek és itták a jó bort, amig elfogyasztották az ennivalót. Evés után azt mondja az ember a feleségének: „Asszony fogd meg az ökröknek a köteleit menyünk haza." Azt feleli az asszony: „fogja meg a koma, mert az Övé, nem a mienk". Azt mondja az ember fogd meg asszony te, mert mától kezdve a mienk a két ökör, a kocsi és a búza, ami a kocsin van, mert megnyertem a fogadást." És haza is vitték a kocsit búzástól, ökröstül. így lett a rossz asszonyból jó asszony. Nálam es már éjfél elmúlott, a kakasok es szólni kezdtek. Mondtam a fiaimnak, most már jó lesz lefeküdni, majd holnap este folytatjuk tovább, amig fel nem fogy a kukoricafosztás. Másnap bementem az irodába intézkedni, mert közeledett az év vége és kellett készülni a zárszámadásra. A határban már