Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 32. évfolyam - Besenyőtelki életutak, A századforduló szülöttei (Budapest, 1990)

Interjúk - „Mink mindig a más kutyája voltunk..." (Készítette: Szuhay Péter)

- Hát még akkor nem olyan drága volt éppen minden. Akkor kendőt a fejemre, meg magyarán megmondom, bugyogókat vett ugye, alsószoknyát, kombinét, harisnyát vasárnapra, ilyeneket. Cipőt is, vagy papucsot, akkor ami divat volt. Papucsban jártunk akkor az utcán, most nem mennének. Piros papucsom volt, mikor lány voltam. Mentünk táncolni a kocsmák elejbe, oszt elszállt ugye, szegény uram mindig sürgetett, amikor elrepült, oszt nem találtam. Meg kék vászonruhánk volt, kanavác e, vagy mi. Akkor az volt a divat. Oszt hát nem soká lánykodtam ugye, mert én egykettőre férjhez mentem. Tizenhatot töltöttem be már asszonyfővel. - Szabó Janiéknál hol aludt? - A konyhán, a szolgálóval együtt. - Zsebpénzt kaptak-e? - Hát kaptunk. Mikor névnapja volt az asszonynak vagy az úrnak, muzsikást fogadtak, cigányt, oszt névnapot tartottak, oszt mink hordtuk fel az ebédet, meg a vacsorát, osztan mindegyik adott. Akkor kaptunk pénzt. - Karácsonykor vagy húsvétkor? - Karácsonykor is, mindig tartottak mindent, akkor is kaptunk, ritka mikor nem, még Szabó Jani nem annyira, Fausztéknál, ott borzasztó jó volt, jó helyem volt ottan. Ott minden volt a világon. Mert volt bora, Erdőtelken volt szőleje, pince, minden, osztan minden volt annál, rengeteg gyümölcs, amit akartam, azt ittam. Ha rum kellett vagy pálinka kellett, ott volt a pincében. Tudja mit csináltunk? Csináltunk mák szárából olyan szívót, mert nem adtak, pláne a rumból, oszt akkor a hordó szája, tudja nem volt bedugva, szóval rácsos volt. Belenyúltunk, osztan szívtuk a rumot. Annyit szívtunk, hogy másnapra is jutott. Olyanokat csináltunk. Az gazdag volt, tehenje, annak mindene volt, azért, ottan laktam 4 évig. - Szabó Janitól miért jött el? - Szabó Janiéktól miért jöttem el? Mert elcsaltak Fauszték. Mert jártak együvé, tudja, oszt elcsaltak. Annyira kedveskedett az asszony, meg minden, hogy — Gyere Örzsikém, ezt adok, meg azt adok, oszt így otthagytam, mert nem jó helyem volt Szabó Janinál. Nagyon veszekedős volt az asszony. De azért csak tűrtem neki, meg is vert, még meg is vert. De azért eltűrtem, mert hát árva voltam, hova legyek, menni kell, osztan tűrni kell. Elmentem Fauszthoz. Ottan nagyon jó helyem volt, ottan nem vertek. - Ők hol laktak? - Hát, tudja hogy hol? A templomnál, ahol az a nagy lakás, nagy kapu van.