Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Esettanulmány, Mezőkövesd, 1911—1944

mizieiőadást tartottak, színjátszókört szerveztek vagy sakkversenyt rendeztek. Az érettségizettek vagy egyetemet végzettek fel is sorolják apjuk azon képességeit, amelyekre éppen ezek az ismeretek épültek, és amelyek megegyeztek azokkal a képességekkel, amelyek tapasztalataik, megítéléseik szerint szükségesek voltak a továbbtanuláshoz: szép írás, olvasás szeretete, jó elbeszélőkészség. Ezek után vizsgáljuk meg azt, hogy a gimnáziumba beiratkozott tanulók milyen arányban fejezték be tanulmányaikat, és a leérettségizettek pályája hogyan alakult! Mindenekelőtt szeretnék emlékeztetni arra a körülményre, hogy a mezőkövesdi gimnázium alsó négy osztálya betöltötte a polgári iskola szerepét is, annak hiányában. Feltehetően nagyon csekély azoknak a száma, akik eredetileg is csak az első négy osztályt szándékoztak elvégezni; ilyen adattal sem az írott forrásokban, sem pedig az interjúk során nem találkoztam. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy akik nem tudták a gimnázium költségeit fedezni, vagy akik számára korán bebizonyosodott, hogy nem képesek elsajátítani a gimnázium követelményeit, már az I. vagy a II. osztály után kimaradtak. A kimaradottak egy része aztán az első 1—2 év után tudatosan törekedett arra, hogy az alsó négy osztályt elvégezze, amely az ipari és kereskedelmi szakmák megszerzéséhez elegendő volt. Ugyancsak hasznos volt a közlekedés területén elhelyezkedni szándékozók számára az első négy osztály elvégzése. Meggondolandó volt különösen a 30-as években az érettségi megszerzése azzal a biztos tudattal, hogy egyetemi tanulmányok folytatására nincs lehetőség, viszont egyre nehezebb lett érettségivel elhelyezkedni, akkor pedig maradt az iparos, kereskedelmi vagy közlekedési terület, arra viszont elegendő volt az alsó négy osztály elvégzése is. Néha a földbirtok megléte is kényszerítőleg hatott a kimaradásra, különösen akkor, ha valami előre nem tervezett családi változás következtében nem volt kire bízni a gazdaságot. Ha megvizsgáljuk a kimaradottak számát, azt látjuk, hogy egy év kivételével soha sem érte el a 10 százalékot, sőt a 20-as évek végére a felére csökkent. Tovább elemezve az adatokat, azt látjuk, hogy az egy évben kimaradt összes tanuló 60—80 százaléka az első négy osztályból maradt ki a legtöbb évben. Azonos az aránya az alsó és