Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Esettanulmány, Mezőkövesd, 1911—1944

Az iskola, az igazgató és a tanári kar a legkülönbözőbb módon támogatta a szegény diákokat az iskolán belül is. 1934-ben például a karácsonyi szünetre való hazautazásra 33 százalékos kedvezményt biztosítottak.

42 Vagy egy másik módszer, hogy a vagyonosabb szülők gyerekeit kérték egy-egy kirándulás vagy iskolatej költségeinek összeadására.

43 Az iskola első 15 évéről (1911-1928) rendelkezünk azokkal az adatokkal is, amelyek a ruhapénz- és a tankönyvsegélyben részesültek számát tartalmazza kiegészítésképpen a tandíjmentességet illetőleg a tandíjkedvezményeseket. Tankönyvsegélyben folyamatosan minden évben részesültek á diákok, és gyakran meglehetősen magas arányszámban. Volt olyan év, hogy az összes tanuló 3/4 része kapott tankönyvet. Jóval kevesebb ennél a pénzzel segélyezettek (legmagasabb 8 százalék) és elenyészően csekély azoknak a száma, akik ruhasegélyt kaptak (21. táblázat). A fentiekben felsorolt anyagi juttatások mennyiségi mutatóit ismerjük, arról azonban, hogy a gimnázium tanulóinak mely rétege részesült ezekben a juttatásokban, nem rendelkezünk nagyszámú adattal. Kivételt képeznek a tandíjkedvezményt kérők 1912-34 között. Valószínűnek tartjuk azonban, hogy valamennyi segély esetében ugyanazon arányszámban képviseltette magát a vizsgált három réteg legszegényebb csoportja, tehát mintegy a negyedével számolhatunk. Lehetőségük volt a diákoknak - ugyan korlátozott számban — ösztöndíjra is pályázni (22. táblázat). Az ösztöndíjat egy-egy nagyobb alapítványból vagy pedig eleve ösztöndíjra szánt adományokból fizették.

44 Az ösztöndíjak odaítélésekor elsőrendű követelmény a tanulmányi eredmény volt. Ugy tűnik a csekély számú adatból, hogy a szociális helyzetet is figyelembe vették, elsősorban az eltartott kiskorú gyerekek számát. Ha árva vagy félárva volt az ösztöndíjkérelmező, ugyancsak előnybe részesítették. Az iskola irattárában fellelhető négy olyan jelentés, amely felsorolja az ösztöndíjasok nevét, lakóhelyét, megnevezi a szülők foglalkozását, részletezi vagyoni helyzetét, megadja a kiskorú gyerekek számát és a megpályázott ösztöndíj féleségét is jelzi. Az 1914—15-ös tanévben az