Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Esettanulmány, Mezőkövesd, 1911—1944

lyét is. Az említett hét év adatait összevonva vizsgáljuk meg. A kisbirtokos szülők majdnem negyede — 24 százaléka — 1,5 holddal rendelkezett. Megközelítőleg ugyanez a magas arányszám jellemzi a 11 —20 hold közötti gazdák megoszlását is — 23 százalék. Egyformán vannak képviselve a 6—10 és a 21—30 hold közöttiek — 14 százalék, alig több mint tizede a 31-40 holdasoké - 11 százalék, a 40 hold fölöttiek jóval 10 százalék alatt maradnak (11., 12. táblázat). A hivatalos statisztika az első évtől kezdve együtt jelzi a kisbirtokost és kisbérlőt, a kisbirtokos napszámost csak 1933-tól, a parasztiparost, tehát azt az iparost, aki földbirtokkal is rendelkezik, sehol sem különíti el. Holott éppen ezek az adatok mutatják meg az egyes tanulók társadalmi rétegbeli hovatartozását. Erről csupán példaként írhatok a felvételi napló jelzett hét évéből, ahol a fentiekben leírt mindhárom típusra találunk példát (13. táblázat). Az interjúk révén gyűjtött adatok alapján vált lehetségessé a tanulók társadalmi helyzetének további pontosítása. A vagyoni állapoton túlmenően a család társadalmi pozíciója, a nagy ob és kisebb közösségek tagjainak műveltségi szintje, valamint e közösségek továbbtanulásra ösztönző hatása, mind-mind lényeges szempontjai a réteghelyzet meghatározásának illetőleg a továbbtanulási szándéknak. Ezen adatok részletes elemzésére a későbbiekben kerül sor. A birtokmegoszlást jelző adatok jóval többet mondanak, ha összevetjük a lakóhellyel. A minta teljességében nézve látható, hogy a kisbirtokos szülők 55 százaléka mezőkövsedi, 45 százaléka pedig más helységből való. Ha megvizsgáljuk birtoknagyság szerinti bontásban, nyilvánvalóvá válik, hogy a kevesebb földterülettel rendelkezők (10 hold alatti) jelentős hányada - 80 százaléka mezőkövesdi; hiszen jóval nagyobbak a taníttatás költségei a vidékiek számára, de nem elhanyagolható a gimnázium és tanárai közművelő tevékenységének hatása sem a továbbtanulást motiválandó (14. táblázat). Ugyanez vonatkozik az iparos családból származó tanulókra is. A felvételi napló hat évében (1920-26-ig, kivéve 1925-öt) jelzi az iparos szülők pontos foglalkozását is a lakóhely mellett. A napló 20 féle mesterséget sorol fel, ezek összes előfordulása a hat év alatt 176. Ennek túlnyomó többsége - 89 százaléka - mezőkövesdi lakos (15., 16. táblázat).