Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)
Esettanulmány, Mezőkövesd, 1911—1944
valamivel több, mint tizede Keresztespüspökiből, illetőleg Mezőkeresztesről, huszadrésze Mezőnyárádról, Tardról, illetőleg Klementina majorból, a többi pedig megközelítőleg azonos megoszlásban további 11 helységből. Ezek az adatok egyértelműen a helységek földrajzi távolságának, illetőleg a közlekedési lehetőségeknek a függvényei. A naponkénti bejárók vagyobb része vonattal tette meg az utat, kisebb része gyalog, a 40-es évektől egyre gyakoribb a kerékpár használata. 15 Már 1912-ben foglalkozott a tantestület a bejárás körülményeivel. Megállapították, hogy Füzesabony felől jó a közlekedés, azonban Mezőkeresztes, Mezőnyárád felől néha 1 órát is késik a vonat, ami a tanulók rendszeres elkéséséhez vezet, ez pedig nehezíti a fegyelem megtartását. 16 A tantestület lépéseket is tesz annak érdekében, hogy a vonatok késése ne akadályozza a tanulók pontos bejárását. Vizsgálódásunk célja, hogy lemérje egy gimnázium hatását elsősorban a paraszti közösségre. Ehhez szükséges elemeznünk a gimnázium oktató és közművelő tevékenységét, melynek révén kialakult az iskola vonzóköre. E tevékenység elemzéséhez ismertetjük a tanári kar teljes működési körét és valamennyi tanuló adatait, amint azt a felekezeti illetőleg a lakóterületi megoszlás esetében is tettük. A vizsgálat központi problémája éppen az, hogy a gimnázium mennyiben segítette a paraszti és iparos réteg társadalmi mobilitását, ezért a tanulók szüleinek foglalkozási megoszlását egy kiválasztott minta alapján vizsgáljuk. A minta magába foglalja a földművelő réteget, a földbirtokkal rendelkezőket és a földnélkülieket egyaránt; az iparos réteget, ehhez kapcsolódóan az önálló iparral nem, de a szükséges szaktudással rendelkezőket; azt a földnélküli réteget, amely nem a mezőgazdaságban, hanem a közlekedés, a kereskedelem, a közhivatal, az ipar vagy magánháztartások területén dolgozik mint altiszt, szolga, munkás vagy cseléd. Ezek azok a rétegek, amelyek között a legkönnyebben, a legkevesebb konfliktussal mozoghattak az egyének, mivel mindhárom rétegen belül és a három réteg között is megközelítően azonosak az életforma keretei. 17 Ezen rétegek tagjai számára minőségi különbséget jelentett az az életforma, amely azt a réteget jellemezte, ahová a gimnázium elvégzése után kerülhettek.
